A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 15. Túri Norbert - Körösparti János - Kerezsi György - Bozán Csaba (NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály) - Fabó István („KÖRÖS-AQUA” Kft.) - Fehér Ferenc (AQUA DRAIN Bt.): Komplexen meliorált területek állapotfelmérésének gyakorlati tapasztalatai mintaterületek példáján
Komplexen meliorált területek állapotfelmérésének gyakorlati tapasztalatai mintaterületek példáján Túri Norbert1 -Körösparti János1 -Kerezsi György1 -Bozán Csaba1 - Fabó István2 -Fehér Ferenc3 1 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (NAIK ÖVKI), 5540 Szarvas, Anna-liget 8., e-mail: turi.norbert@ovki.naik.hu 2 ..KÖRÖS-AQUA' Kft., 5561 Békésszentandrás, Szentesi út 4., e-mail: koros-aqua@koros-aqua.hu 3 AQUA DRAIN BT., 8230 Balatonfüred, Helka utca 7., e-mail: aqua-drain@maze.hu Absztrakt A szántóföldi termelés javítását célzó komplex meliorációs beavatkozások eredményeként kivitelezett talaj csövezett rendszerek, mára már sok helyen feledésbe merültek a mezőgazdasági gyakorlatban. A drének mezőgazdasági célú alkalmazásával leginkább a komplex öntözőrendszerek esetén találkozhatunk. Annak ellenére, hogy egykor a tervezési és kivitelezési munkálatok állami támogatást élveztek, a kiépült rendszerek sajnos igen kevés ideig működtek rendeltetésszerűen. Fenntartásuk sok esetben az elmaradt források, a rendszerváltás során történt birtokviszony változások, valamint a táblaszerkezet átalakulása miatt nem történt meg. Dolgozatunkban néhány mintaterület példáján mutatjuk be az egykor talaj csövezett területek állapotfelmérésének módszertani lehetőségeit, valamint a felméréseinkből származó gyakorlati tapasztalatainkat. Bevezetés Az 1990-es évek elejéig zajlott meliorációs beavatkozások fő célja a szántóföldi növénytermesztés termelési feltételeinek és biztonságának növelése volt, a kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságú talajok, így a termőterületek vízháztartási tulajdonságainak javítása által. Az egykori talajcsövezési feladatok elvégzését követően, azok használatba vétele, sok esetben nem kezdődött meg annak ellenére sem, hogy a talaj csövek lefektetésre kerültek és a hatósági eljárás során az üzemeltetéséhez szükséges engedélyt is megkapták. A rendszerváltást követő tulajdonviszony változások sok esetben szétszabdalták az egykori tervezési területre kivitelezett talaj csövezett rendszereket, így azok „gazdátlanul” maradtak. Mivel a meliorációs beruházásokba 100 milliárd Ft nagysárendben fektetett be az Állam, felvetődött bennünk a kérdés, vajon használhatóak-e még ezek a rendszerek olyan célokra, amelyeket a múltban elképzelték. A talaj csövezett rendszerek használhatóságának megítéléséhez jó néhány paramétert meg kell vizsgálni. Elsőként fontos tudnunk, hogy mennyi lehet a lefektetett talajcsövek várható élettartama. Fehér (1988) szerint a lefektetett dréncsövek élettartamát számos tényező befolyásolja, mint például a dréncső anyaga (agyag, műanyag), a csőhéjazat kialakítása (sima falú vagy flexibilis), annak gyártási technológiája, a szállítási és tárolási módja (törés, repedés, UV sugárzás hatása), a beépítési technológia, valamint a szabadföldi körülmények, amelybe a csöveket elhelyezték (talajtani adottságok, hidrológia). A beépítési technológiát kiemelve kritikus szempont volt, hogy a talaj csőfektetés a megfelelő hőmérsékleti körülmények között történjen, elkerülendő a ridegség miatt kialakuló töréseket, repedéseket. Ha a megfelelő mértékadó terhelés érte a rendszert, amely annak üzemi funkcionálásához szükséges, a műanyag PVC csövek élettartama 40-50 évet is elérheti (Fehér, 1988). Ahhoz, hogy előzetes képet kapjunk a talaj csövezett területek lehetséges jelenlegi állapotáról meg kell vizsgálnunk, hogy mi történhetett a rendszerrel a telepítése óta. Lehetséges szcenárió (1), hogy a talajcsövezett területek a táblaszerkezet/tulajdonviszony változások nélkül, vagy
