A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
1. SZEKCIÓ - Hidrológia - 4. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): Az utolsó busincei vízhozammérés, avagy Nógrádszakál állomás vízhozammérési problémái
A vízmérce hidrológiai ás árvíz levonulási szempontból kulcsfontosságú helyen, az Ipolyvölgy legfelső eróziós küszöbének, a Rárósi-szűkületnek az alsó végén található. (-/. ábra). A vízjárást alapvetően a felső szakasz irányából érkező árhullámok alakítják. A Rárósiszűkület felett húzódó szakaszon a széles hullámtérre kifolyó árvizek viszonylag lassú levonulásúak, amelyhez társul a szűkület visszaduzzasztó hatása is. Az itteni szűkebb keresztszelvényben ugyanaz a vízmennyiség magasabb szinteket érhet el, mint a széles hullámterű szelvényekben. (KOVÁCS P. 2013) 4. ábra: A nógrádszakáli vízmérce szűkebb környezete A nógrádszakáli vízmércén észlelt vízjárást nemcsak az Ipoly főágának felsőbb szakaszairól érkező árhullámok határozzák meg, hanem az állomás közvetlen környezetében betorkolló mellékvízfolyások - az állomástól nem messze jobb oldalról a Tiszovnyik (Tisovník) és Öregpatak (Stará Rieka), kissé feljebb bal felől pedig a Dobroda - is jelentősen befolyásolják. Mindezek mellett a vízmérce szelvényében magas vízállásnál már jelentős vízmennyiségek lépnek ki a Rárósi-szűkület után ismét több kilométeresre szélesedő hullámtérre, ami a mércén észlelt árvízi levonulási jelenségeket (áradás és apadás üteme, tetőzés időpontja és időtartama) nagy mértékben meghatározza. (Kovács P. 2013) 3.4. A Losonc-Nagykürtös vasútvonal Már a XIX. század végén felvetődött a Nagykürtös (Vel’ky Krtís) környéki szénbányák vasúti hálózatba történő bekötésének igénye, amire azonban csak a XX. század második felében került sor. Az 1950-es évek elején Losonc (Lucenec) városát erőteljesen iparosították, az ott létesített hőerőmű kapacitását megnövelték. Emiatt szükségessé vált a legközelebbi szénbányákból az olcsó vasúti szállítás lehetőségét megteremteni, ami a Nagykürtös (Vel’ky Krtís) melletti Kishalom (Maié Straciny) környéki bányák vasúti hálózatba kötését jelentette. A nyomvonal tervezetek közül az Ipoly-völgyi változat bizonyult a legkedvezőbbnek, de a Rárósi-szűkület miatt a Csehszlovák oldalon nagyon költséges lett volna az építkezés. Ezek
