A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 12. Szongoth Gábor (Geo-Log Kft.) - Rózsa Attila (Pórusvíz Kft.): Kutak engedély nélkül?!

- minden kút közösséget hoz létre: a felszín alatti vizek használóinak közösségét;- minden kút használata e közösséget és minden egyes tagját közvetlenül érinti, meghatározza ingatlanának használatát,- a nem megfelelő helyen és módon létesített kút a közösség minden egyes tagjának kárt okozhat, és e kárért a kút gazdája felelőséggel tartozik;- a közösség érdeke a megelőzés és elővigyázatosság elvének érvényesítése, melynek egyik feladhatatlan eszköze az állami ellenőrzés fenntartása;- a kút szerepe sokféle, sokak számára az ivóvízhez és élelmiszerhez jutás szinte egyetlen elérhető forrása, életmódjának, életminőségének meghatározó tényezője;- a felszín alatti vizet igénybe vevő kút használata befolyásolja a felszíni növényzet vízhez jutási lehetőségét, ezen keresztül az ingatlanok élelmiszer előállítására való alkalmasságát;- a szennyező kútból csak szennyezett vizet lehet kivenni;- a rosszul megépített, vagy meghibásodott, magára hagyott kutak az ember szeme elől rejtett módon járulnak hozzá a felszín alatti vizek szennyeződéséhez;

számos olyan eset vált már ismertté az országban, ahol a meghibásodott, felhagyott kutakon keresztül jutott a felszínről vagy a szennyezett talajvízből a közüzemi ivóvízellátásra igénybe vett vízadókba a szennyeződés;- az ország közüzemi ivóvízellátásának kb. felét 80 m-nél sekélyebb kutak biztosítják, és számos területen ezen vízadók esetleges elszennyeződése vagy túlhasználata esetén nincs is lehetőség más vízbázis reális költségen történő igénybevételére;- az elszennyezett vízbázis vizét csak költséges tisztítás után lehet használni, de nem zárható ki, hogy a vízhasználatot a szennyezettség jellege és mértéke bármikor teljesen ellehetetlenítse;- a vízkészletek végesek, és emiatt csak úgy lehet velük gazdálkodni és azokat a használók között igazságosan megosztani, ha az üzemelő kutakról az állam mint a felszín alatti vízvagyon tulajdonosa teljes körű információval rendelkezik;- az engedély nélkül létesített vagy üzemeltetett kutak folyamatos felülvizsgálata mindenki érdeke, mert csak ezen keresztül lehet megállapítani, hogy az adott kút szennyezi-e a vízbázist, és ha igen, milyen kárelhárítási intézkedéseket kell tenni;- minden engedélyezési, bejelentési kötelezettség felszámolása esetén figyelembe kell venni, hogy az milyen hatással lehet az alkotmányos védelem alatt álló vizeinkre, s ezáltal az egészséges ivóvízhez való hozzáférést biztosító emberi jogunkra, a családok közvetlen megélhetésére;- a kutak engedélyeztetéséhez, illetve a létesítés előzetes bejelentéshez kötésének felszámolása a hazai felszín alatti vizekkel való fenntartható gazdálkodást és az ivóvízellátás biztonságát közvetlenül veszélyezteti, a hatékony állami védelmet megakadályozhatj a.

Az alábbiakban részletesen kifejtem, hogy a Parlament előtt álló az egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló T/15373. számú törvényjavaslat (Törvényjavaslat) álláspontom szerint hogyan növeli felszín alatti vizeink mennyiségi és minőségi állapotának veszélyeztetettségét, veszélyezteti több alapvető jog érvényesülését, és ennek következtében milyen alkotmányossági aggályokat vet fel.

Javaslatok, az állásfoglalás összegzése

A következőkben a könnyebb áttekinthetőség érdekében összegzem legfontosabb megállapításaimat és javaslataimat, amelyek részletes alátámasztását a továbbiakban adom közre.

15