A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 12. Szongoth Gábor (Geo-Log Kft.) - Rózsa Attila (Pórusvíz Kft.): Kutak engedély nélkül?!
1. Az alkotmányossági aggályokra tekintettel — egyetértve a hozzám forduló vízügyi szakmai szentetekkel - javaslom, és kérem a Törvényjavaslat benyújtóját, hogy a T/15373 számon benyújtott törvénymódosító indítványát vonja vissza. Szükségesnek tartom kiemelni, hogy a jogalkotó valós társadalmi feszültségeket kívánt a Törvényjavaslattal megszüntetni és feloldani. Azonban megfelelő hatásvizsgálat elvégzése nélkül ezt olyan eszközzel kívánta megtenni, mely súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel. 2. Javaslom, hogy a Kormány a hazai felszín alatti vizek nemzedékek közötti igazságos megosztása érdekében, tekintettel az eddig szerzett tapasztalatokra, illeme az állásfoglalásomban felvetettekre, készítsen hatástanulmányt, mérje föl, hogy a kutak felülvizsgálata, a nem megfelelő' helyen, illeme módon létesített kutak, megszüntetése, illetve rendbetétele milyen társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi következményekkel jár és a negatív hatások milyen eszközökkel, intézkedésekkel előzhetők meg, illeme hatástalaníthatok. Javaslom, hogy a hatástanulmány elkészítésébe vonják be a szakmai szervezeteket is. 3. Javaslom, hogy a hatástanulmány önálló fejezetben foglalkozzon azzal, hogyan és milyen pénzügyi források biztosíthatók a hazai felszín alatti vizeket használó kutak felülvizsgálatára. Hangsúlyozandónak tartom, hogy a kutak számba vétele és rendbetétele nemzetstratégiai kérdés. Ahogy az épületek energiahatékonyságának javítása is országos program keretei között zajlik, ugyanúgy e területen is szükség van egy országos programra. 4. Javaslom, hogy a hatásvizsgálat eredményét bocsássák széles körű társadalmi vitára. Hangsúlyozandónak tartom, hogy a felszín alatti vizek védelme csak társadalmi összefogással és a vizek egységes kezelésére kiterjedő', az elővigyázatosság és a megelőzés elvén alapuló állami szerepvállalással biztosítható. Ez feltételezi az állami engedélyezési rendszer fenntartását, a bejelentés lehetőségének egészen szűk körre szorítását, valamint az állami tulajdonosi hozzájárulás előzetes beszerzését. 5. A jelen nemzedéken belüli érdekkonfliktusok feloldása nélkül nem biztosítható a jövő nemzedékek érdekeinek védelme sem. Utódaink védelmében nem engedhetjük meg, hogy a felszín alatti vizek használatához fűzött egyéni érdekek elsőbbséget szerezhessenek a közösség érdeke fölött. Minden döntést, amely hatással lehet felszín alatti vizeinkre azzal a tudattal kell meghoznunk, hogy a fizikai létezés alapjáról döntünk, az emberi, az állati és a növényi élet alapjáról. 6. Felhívom a figyelmet arra, hogy a társadalom tagjai csak akkor tudják teljesíteni az Alaptörvény P) cikkében megfogalmazott kötelezettségüket, ha megismerhetik a felszín alatti vízbázisok jellemzőit, azaz, hogy hol, milyen vízbázisok találhatók, hol húzódnak a védőterületek határai, milyen korlátozásokra kell tekintettel lenni, az adott területen milyen állapotban vannak a vízkészletek, és hogy milyen károsodással, illeme a károsodás milyen terjedelmű veszélyével kell számolni. 7. Az állam kötelezettsége, hogy gondoskodjon a te\>ékenysége során megszerzett közérdekű információk elérhetőségéről, illeme az adatok teljességének biztosításáról. Az állam Alaptörvényből fakadó kötelezettségének teljesítését kérdőjelezheti meg az, ha az ingatlan-nyilvántartásba, illetve a hatósági nyilvántartásokba nem kerülnek 16
