A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
7. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 10. Schubertné Gergely Ágnes (NYUDUVIZIG): A felszín alatti víz kutatás története
Schubertné Gergely Ágnes: A felszín alatti víz kutatás története Manapság amikor a világ népeinek egyik legégetőbb hiánya a tiszta ivóvíz, s Magyarország páratlan vízkészleteiről olyan sok szó esik, úgy gondolom hasznos visszanézni kicsit a kezdetekre. Fontos megemlékezni arról milyen volt a hazai vízkutatás hajnalán az élet, s elgondolkodni arról hová jutottunk általa, és segít tovább tervezni az elképzeléseinket jövő irányába. Szeretném megmutatni azt a történelmi egyéni társadalmi környezetet és igényeket, amelyek alkotásra bírták, megmozgatták ezeket a nagyszerű embereket. Ugyanakkor szeretném érzékelhetővé tenni azt a szakmai tudást, elkötelezettséget, alázatot és odaadást, amivel dolgoztak és olyan szép eredményeket értek el. Ugorjunk vissza az időben és nézzük meg, honnan jön a ma használt tudás, honnan kaptuk a tapasztalatokat...Természetesen messze nem tudok e tárgyban minden jeles emberről megemlékezni de törekszem arra, hogy a lehető legnagyobb kitekintést adhassak: A kezdetek... Európában... Az emberek kezdetben a források, tavak, patakok folyók vizét használták a mindennapi vízszükségleteik kielégítésére. A felszíni víz hiányában alakítottak - leginkább ástak - ki mindenféle kutakat (pl. sírkút, aknakút). Az első mélyfúrások kötelek alkalmazásával történtek. Magát a technológiát a kínaiak találták fel, s alkalmazták. Aligha tehető fel hogy a bányászati munkában csak jelen század elején kezdték volna használni, de úgy tűnik alkalmazása csak a XIX. század elején kezdett elterjedni. Európai jelenlétének egyértelmű jele, hogy az első artézi kutat 1126-ban a Franciaországi Artois grófságban fúrták (kötelet alkalmazó fúrással [14]) Lille város egyik kolostorában, innen származik az elnevezése is. Olyan kutakat nevezünk artézi kútnak, amelyeknek a nyugalmi vízszintje a talaj szint fölé emelkedik. A mélyfúrási technika kialakulásának a XIX. század első harmadában nagy lökést adott, a mezőgazdaság növekvő vízszükséglete, a kősó-sósvíz hiánya az ásványkincsek kutatási igénye. A kutatás felértékelődése miatt megindult a rendelkezésre álló módszerek tökéletesítése. A kohászat fejlődésével jó minőségű anyagokat elsősorban acélt sikerült előállítani. A megnövekedett igények kiszolgálását a gőzgép megjelenése és munkába állítása segített kielégíteni.
