A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
6. SZEKCIÓ - Vízépítés - 3. Koppány Péter (Geokomplex Kft.) - Szlabóczky Pál (nyugdíjas): Extrém csapadékok kezelése a Miskolc avasi történelmi pincesoroknál
kora kőkori tűzköves telepek rejtőzködnek és a múlt évben feltárták, majd visszatemették a hegy eredeti nevét adó Szent György rotundát. Dolgozatunkban a terület K-i felével foglalkozunk, mivel elsősorban az itt található pincehálózat érintett az avasi pincerendszerre alapozott turisztikai célú város rehabilitációban. A szerteágazó előkészítési és tervezési munkák lehetőséget adnak a négy féle szakképzettségű fiatal Koppány Péter vízépítő mérnök hagyományos megoldásra redukált tervén túl egy további ötlet felvázolására, amely gazdája a 8 évtizede itt élő, az 1960-as évek óta avasi mérnöki feladatokat megoldó, az Avas útjait, pincéit rendszeresen látogató Szlabóczky Pál Pro-Aqua díjas, ipari geomérnök. A csapadékvíz kezelés szakszerű kiépítését elsősorban a nagy részben romosodott pince és borház rendszer, valamint az út- és az alatti közműves vízhálózat védelme kívánja meg. A primer természetes állapotában is csak közepes szilárdságú vulkáni-sekélytengeri-parti eredetű agyagos, homokköves, görgeteges alapkőzet tektonikusán és expanziósán erősen töredezett. Ezt borító agyagos, törmelékes, részben antropogén fedőréteg sok helyen eleve instabil állékonyságé. Évszázadonként fél tucatnyi, ezer m3-es nagyságrendű földcsúszás, hegyomlás jelentkezik az északi lejtőn, pince beszakadásokkal kisérve. Ilyen volt 1932-ben a Dr Schréter Zoltán (Földtani Intézet) által leírt Kilátó alatti beszakadásos hegyomlás, 1952-ben a Dr Vitális György (Mélyépterv) által leírt Papszer utca feletti, halálos áldozatot követelő házromboló földcsúszás és támfal omlás, 1969 novemberében a Szlabóczky Pál által a Mérnökgeológiai Szemle 1971/7. számában említett, Alabárdos étterem részleges visszabontását követő alapkőzet expanzió, 2003-ban a Dr Kozák Miklós (Debreceni Tudomány Egyetem) és munkatársai által leírt Bormúzeum előtti „lejtőcsuszamlás", ugyanitt 2010-ben támfal szakadás és csúszás, 2013-ban a mélyvölgyi épületbontások miatti beszakadásos hegyomlás, és szintén ez idő tájt a Földes utcai épületbontásokat követő bevágásos hegyomlás, majd támfal szakadás. A felsorolt események nagyobb részben extrém csapadékos időszakot követően történtek. A csapadékvizek beszivárgását néhány természetes forrás, szivárgás és szomszédosán követhető pince vizek, időszakos csepegések tanúsítják. Emellett ismétlődő ivóvízvezeték hibák is közreműködhettek, mint például a terasz rendszer menti, lassú mozgásban lévő Horváth-soron...Kétségtelen, hogy az Avas északi és keleti meredek lejtőinek állékonyságát a pince és borház építések, bontások, útépítések, csapadék- és hulladékvíz beszivárgások évszázadok óta rontják. Az egyre gyakoribb extrém csapadékok idején az Avasról lezúduló törmelék hordalékos vizeket az egyidejűleg árvízzel terhelt Szinva meder csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem tudja befogadni. ,,...a' rendkívül való esők, égszakadások miatt a' Szinva és Pecze vize megáradván ...A' felső hegyeken lévő szőlőhegyeinket, a' rettenetes zápor és kőeső annyira elrontotta, hogy a' földet is elmosta..." (Beszámoló az 1691 május 23.-i katasztrófáról, Kun Miklós: Miskolcz' múltja, jelene tekintettel jövőjére. 1842.) A fenti állapotok miatt a csapadékvíz levezető rendszer telepítése előzetes geotechnikai feltárást, megerősítést kíván. A károkat okozó intenzív lefolyást műtárgy elemekkel, átmeneti tározókkal lehetne lassítani. A következő fejezetben ismertetett lefolyási tömegáram értékek pontosítása megkívánja, hogy mielőbb útfelületi vízhozam méréseket végezzenek a befogadó torkolati szelvények előtt (kb. 6 helyen), összevetve a kiváltó intenzív csapadékokkal. Ennek hiányában az elméleti számítási módszer eredményét csak +10%, -30% hibatartománnyal lehet figyelembe venni.
