A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

6. SZEKCIÓ - Vízépítés - 3. Koppány Péter (Geokomplex Kft.) - Szlabóczky Pál (nyugdíjas): Extrém csapadékok kezelése a Miskolc avasi történelmi pincesoroknál

A hosszú hónapokon át folyó többlépcsős tervezés és egyeztetések során - a korlátozott költségkeret miatt - a legegyszerűbbre redukált hagyományos csapadék kezelési koncepció megvalósulása várható, a nagy vizek utóhasznosítása nélkül. HAGYOMÁNYOS CSAPADÉKVÍZ KEZELÉS TERVE (Koppány Péter) A terv 4 verzióval készült, amelyek közül - ismételt egyeztetések után, költségkímélés alapján - a Bizottság a 3. verzió részletes tervezése mellett döntött. Ennek műszaki tartalma: az Avas tetőn meglévő földárkok felújítása és bővítése, a busz végállomástól a Kilátóig vezető út vízelvezetési megoldása, a Nagy-Avas, Felső-sor és Győri-sor felett burkolt övárok kiépítése, a Nagy-Avas egy részének és a történelmi Avas útjainak vápás vízelvezetése záportározók nélkül, így a nagyvizek késleltetés nélkül folynak a Szinvába. A befogadó Szinva patak Szemere utcai szelvényének 0,5%-os gyakoriságú mértékadó vízhozama 80 m3/s. A 2010 júniusi árvíz idején Szlabóczky Pál az efölötti Kandia-közi hídnál 45 m3/s vízhozamot mért ± 5m3/s hibával. A Szemere utcai híd felvizi alsó éle alatti szabad szelvény magassága ekkor 1,2 m volt. A híd alvizi oldalán betorkoló Szemere utcai főgyűjtő 2,5 m magas beömlő kapujának teteje csupán néhány dm-el volt a vízszint felett. (Megjegyzendő, hogy ugyanekkor az ÉMVIZIG a Sajó torkolata előtt 52 m3/s hozamot mért Kovács Péter 2010-es Hidrológiai Társasági előadása szerint. Szintén az Ő tájékoztatása, hogy az 1878 augusztus 31.-i miskolci történelmi Nagy Árvíz (amely több mint kétszer annyi életet követelt, mint a pesti és a szegedi együttesen, de alig ismert a szakmai köztudatban) árvíztábla szintekből számított hozama 135 m3/s-nek adódott. Ha figyelembe vesszük a duzzasztást okozó malom és épület roncsokat, akkor is 100 m3/s feletti értékekkel számolhatunk. A Szinva meder jelenlegi állapotában 1964-ben épült ki, az ÉVIZIG kivitelezésével, a Műszaki Tervezési Osztály tervezésében, tagtársaink Csontos Kornél osztályvezető felügyeletével, Dr Stéfán Mártonné és Schmidt Sándorné munkájával. Történeti megjegyzés, hogy a kezdő mérnök Szlabóczky Pál - egyetemi mentora, egykori elnökünk Dr Juhász József tanácsára - besegített a vízépítési tervek szerkesztésébe, így a Szinva meder kitűzési keresztszelvényeinek „felrakásába" is, amit a folyamatban levő kivitelezés miatt a művezető olykor az asztaláról, ceruzás változatban kapkodott el. Ez annál is könnyebben ment, mivel a Tervezési Osztály a Szemere u. 2.sz. alatt, közvetlenül a Szinva mellett volt. A tervezés későbbi szakaszát már Dr. Csicsely András irányította. Az 1970-es években a Szinva patak belvárosi szelvényét több szakaszon lefedték a MÉLYÉPTERV, majd az ÉSZAKTERV tervei alapján az akkor meghatározott 1%-os gyakorisági árvízszint feletti 1 m-es biztonsággal. Egyes szakaszokon a meder támfal külső oldala mentén távfűtési közmű alagút, a fenéktől mélyebb szinten pedig csősajtolással épült szennyvíz főgyűjtő csatorna halad. Egy humoros történet: A mélyvezetésű csatorna sajtolásos előhaladása közben a beruházó OVIBER helyi képviselője, a Borsodi Területi Szervezet Vízépítő Szakosztályának egykori vezetőségi tagja Orbán Endre, rendszeresen tájékoztatta a nyomsáv feletti lakástulajdonosokat. Egy ilyen alkalommal az akadékoskodó fogorvos asszony sokadik kérdésére: „és hol halad most a cső eleje?" a válasz: „ép itt az ágya alatt!"- mire a fogorvosnő felsikoltott: „itt ne, itt ne!" A lefedéssel egy időben, vagy azt követően a főutak keresztezésénél olyan hídátépítések történtek, amelyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom