A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Dr. Csejtei István (NYUDUVIZIG): Kebele árvíztározó működtetése az árvízvédekezésre vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások alapján

6. a vízmosások keletkezésére alkalmas helyeken az erdőirtások megtiltatnak;

7. a vizeknek szeméttel, trágyával, földdel stb. való befertőztetése tiltatik;

8. szintúgy a partoknak és töltéseknek rongálása.

Újabb törvényeink (nem említve az 1870:XXXIV. és az azt kiegészítő és módosító 1873:XVII. törvénycikket: - a Ferencz-csatorna használatának és üzletének átruházásáról

s ezen csatornának kiegészítéséről, - mely több tekintetben a vízhasználat magánjogi viszonyaira vonatkozólag tartalmaz intézkedéseket), - szintén csak a vizjog egyes részeire terjeszkednek ki jelesül:

az 1871:XXXIX. te. a vizszabályozási társulatokról szól;

az 1871:XL. törvénycikk a gátrendőrségről;

az 1874:XI. törvénycikk a belvizek levezetése körüli eljárásról;

A vízjogi törvénycikkben a szabályozás alapvetően polgári (magán-) jogi alapú, amelyet nagyon konkrétan fogalmaz meg az 1. §:

„Az általános magánjogi törvények és szabályok intézkedései a jelen törvény által szabályozott magánjogi viszonyokra csak annyiban alkalmazhatók, a mennyiben azt ezen törvény intézkedései ki nem zárják.”

A törvénycikk fejezetei és tartalma:

Általános határozatok

Tulajdonjogi alapfogalmak: part és meder tulajdonjoga, iszapolások, új szigetek, elhabolások, elhagyott meder...

A vízhasználatokról

A) A szabad rendelkezés alatt álló vizekről

Forrásból, talajvízből vagy csapadékból származó vizek és azok lefolyása fölötti tulajdonjog és annak korlátái (hatósági engedélyjogosítványok, tartós szükség

Kutak, fúrások, galleriák és artézi létesítésére vonatkozó előírások kutak, azaz az elérhető felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályok