A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Dr. Csejtei István (NYUDUVIZIG): Kebele árvíztározó működtetése az árvízvédekezésre vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások alapján
Az ásvány- és gyógyforrásokra és vizek védterületének meghatározása, illetve annak rögzítése, hogy a „sótartalmú vizekre nézve a sóegyedáruság iránt fennálló törvények az irányadók”. B) A hatósági rendelkezés alatt álló vizekről Minden más az előző alá nem tartózó vizek használatával kapcsolatos szabályozás, amely általában hatósági engedély köteles: A hajózás, a tutajozás és fausztatás, komp vagy rév működtetése (saját területen és saját kizárólagos céljaira hatósági engedély nélkül). Rögzítésre kerül, hogy a halászatra, a bányavizekre külön jogszabályok alkalmazandók. Rögzítésre kerül, hogy a vizeknek „ártalmas anyagokkal való megfertőztetése tilos”, illetve az ipari szennyezett vizek milyen feltételekkel és hatósági engedéllyel bocsáthatók más vízfolyásokba. Vízhasználati negedélyek kiadása, illetve a különféle érdekek figyelmbe vétele. A vízi munkálatokról „A meder és partok jó karban tartása a meder-, illetve a parti birtokosnak kötelessége. Ezen jó karban tartás költségeihez mindazok, kik abból hasznot húznak, haszonarányiag hozzájárulni tartoznak.” Az ártéri gazdálkodást szabályozza azáltal, hogy a művelési módot a közmunka- és közlekedésügyi miniszter rendeleti úton állapítja meg. A vízmagasság meghatározására szolgáló jelek alakjának megállapítását és az alkalmazásuk módozatára vonatkozó külön, rendeleti szabályozás előírása. Vízi szolgalmak A szolgalom joga magában foglalja mindazt, a mi annak gyakorolhatására szükséges. A szolgalommal terhelt terület birtokosa tehát tűrni tartozik, hogy birtokán az érdekeltek a szolgalom megállapítása alkalmával kijelölt utón a vízhez járhassanak, a szükséges tisztításokat és javításokat eszközölhessék. A szolgalommal terhelt terület birtokosa ellenben követelheti, hogy a területén átvezető csatorna, vagy árok mindig tisztán tartassák s azok partjai is a szolgalomra jogosítottnak költségén jó karban tartassanak. A vízvezetési szolgalomra jogosított a munkálatok megkezdése előtt a föld tulajdonosát köteles volt kártalanítani. A parti és mederbirtokos kártalanítás nélkül megengedni tartozik, hogy a hatóságilag engedélyezett vagy az állam által létesítendő vízvédelmi, szabályozási és vizhasználati müvek