A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 18. Körösparti János - Bozán Csaba – Andrási Gábor – Túri Norbert (NAIK ÖVKI) – Takács Katalin – Laborczi Annamária – Pásztor László (MTA ATK): Geostatisztikai módszerek alkalmazása a belvíz-veszélyeztetettségi térképezésben
^örösparti János - ^ozán Csaba - Andrási Gábor - lrluri Norbert - 2Takács Katalin- 2Laborczi Annamária - 2Pásztor László Geostatisztikai módszerek alkalmazása a belvíz-veszélyeztetettségi térképezésben 1 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (NAIK ÖVK1), 5540 Szan’as, Anna-liget 8., e-mail: korosparti.ianos(a\ovki.naik.hu ' MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet 1022 Budapest, Hermann Ottó út 15., e-mail: vasztorlcprissac. h u 1. Bevezetés A belvizek kialakulása összetett folyamat, amelyet számos tényező határoz meg. A korszerű geostatisztikai módszerek és a GIS segítségével meghatározhatók azok a tényezők, amelyek belvízképződési szempontból relevánsak és alapjai egy pontos belvíz-veszélyeztetettségi térképnek. A belvíz-veszélyeztetettség általánosságban egy olyan térbeli jellemzőnek tekinthető, amely azt fejezi ki, hogy a statikus és dinamikus hatótényezők együttes hatása miatt, adott területet potenciálisan milyen mértékben sújthat belvíz szélsőség. A belvízkutatás terén felgyűlt tapasztalatok mellett számos nyitott kérdés fogalmazható meg, amelyek közvetve vagy közvetlenül mind a veszélyeztetettségi térképezés és kockázatértékelés kivitelezését nehezíthetik:- Az észleléshez és a gyakorlati hatásokhoz (károkozáshoz) köthető bizonytalanság miatt érthető módon az ismert belvíz definíciók sem a térbeli, sem az időbeli kiterjedésre, sem a felszín alatti fázisarányra vonatkozóan nem adnak egyértelmű útmutatást. Az elvinek tűnő probléma gyakorlati jelentőségű is, hiszen a mennyiségi kritériumok hiánya miatt a belvíz tanulmányozása óhatatlanul szubjektívvé válik.- A jelenség kiterjedésének terepi és/vagy távérzékeléses mérése a technikai fejlődés ellenére országos viszonylatban továbbra is jelentős bizonytalansággal terhelt (Rakonczai et al., 2003; Pálfai, 2004; Kozák, 2009; van Leeuwen, 2012).- A belvíz kialakulásának és megszűnésének hidrológiai hatótényezői régóta ismertek, azonban azok csak nehezen és bizonytalanul számszerűsíthetőek. Ennek egyik fő oka a hatótényezők számához, tér- és időbeli változékonyságához mérten szűkös az adatellátottság (Kozma, 2013).- Többek között erre vezethető vissza az, hogy a belvíz védekezés hatékonysága és jelentősége szakmai vita tárgya. A korábban egyértelműen pozitív megítélést az elmúlt 15 év országos belvizei és a védekezés tapasztalatai jelentősen rontották (Ijjas, 2002; Somlyódy, 2011; VKKI, 2011; Dajka és Bácskái, 2012). A kérdést tovább árnyalják az elmúlt időszak kutatási eredményei is: Kozák (2006) rámutatott, hogy a védelmi rendszer az elöntések csúcsértékét kevésbé befolyásolja és elsősorban a tartósság csökkentését teszi lehetővé.- A belvízhez köthető károk értékelése javarészt jellemzően a mezőgazdasági terméskiesés és a védekezés költségeinek becslésére korlátozódik. Ennek lehetséges oka az, hogy közgazdaságilag még a közvetlen hatások jó része is nehezen számszerűsíthető (pl. infrastrukturális károk, hordalék lerakódás, erózió, talaj degradáció, járványügyi problémák, stb.; Vámosi, 2002). A témában tudományosan megalapozott gazdasági elemzés alig található (Ijjas, 2002; Pinke, 2012), ami rendkívül bizonytalanná teszi a belvízkockázat múltbeli tapasztalatokra, adatokra alapuló becslését.
