A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Dr. Kozák Péter (ATIVIZIG): Területi vízgazdálkodás időszerű kérdései
tényezőkre nem terjedtek ki, illetve a rendelkezésre álló kutatói eszközrendszer nem tette lehetővé ilyen jellegű vizsgálatok végrehajtását. Kozák 2006. vizsgálatai vízháztartási alapon, illetve és Kozma 2013. numerikus modellezési eredményei igazolták, hogy a belvízi elöntések megszűntetésében a az antropogén hatások - amelyet a belvízi elvezető rendszer működése reprezentál- a belvízi elöntések megszűnésében 5-10% közöttinek vehető. Ennek figyelembevételével a belvíz jelenségének természeti jellegének hangsúlyozása indokolt, amihez kapcsolódóan a belvízi elöntés megszűntetésében is az természeti környezeti elemek hatása lesz a meghatározó. Belvízi elöntések - Csatornák hossza Belvízi elöntések 1. ábra Belvízi elöntések - Belvízelvezető csatorna hosszak változás 1.3. Az antropogén környezeti elemek mértezési eljárásokban történő helytelen figyelembe vételének következményei A belvízrendszerek kiépítése és leginkább az üzemeltetése nemcsak a természeti környezeti tényezőkhöz igazodva történt/történik, hanem a tapasztalatok alapján az érintett vízgyűjtő használata, tulajdonosi struktúrája is jelentős hatással van a rendszerek működésére. Sok esetben ezen antropogén környezet akár jelentős mértékben csökkentett a rendszerek működésének eredményességét. Ezen feltételrendszernek a relevanciája akkor növekedett meg, amikor a tervezés/létesítés állapotához képest a területhasználati és főleg a terület tulajdonosi környezet megváltozott. A termőföld privatizációt megelőzően működő nagyüzemek által kezelt nagytáblás struktúra biztosította, hogy egyrészt az ún. üzemen belüli vízrendezésiüzemeltetési feladatok a szükséges műszaki színvonalon végrehajtásra kerüljenek, másrészt a nagyüzemi gazdálkodáshoz igazodóan a területen jelentkező belvízi elöntések okozat károkat kompenzálták a termelő szövetkezet egyéb belvízmentes területein keletkező haszon, illetve a központi állami kárenyhítés. A nagyüzemi gazdálkodás biztosította a szükséges üzemeltetői hátteret mind a felszíni és a felszín alatti vízelvezető hálózatok számára. A rendszerváltást követő termőföld privatizációs folyamatok kapcsán a korábban egységes kezelésben lévő,
