A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Dr. Kozák Péter (ATIVIZIG): Területi vízgazdálkodás időszerű kérdései
állami tulajdonú területek felosztása történt meg. A korábbi egységes „kezelői” szemlélet helyett az új tulajdonosok érdekei szeparáltan jelentkeztek. Ennek következtében a vízrendszereket érő vízterhelések mennyisége, illetve azok dinamizmusa jelentősen megváltozott. A nagyszámú tulajdonos igényei/érdekei semmilyen mértékben sem kerültek összehangolásra. Sokszor még a vízelvezető rendszerek üzemelését szabályozó vízjogi engedélyek sem kerültek módosításra. Ezen helyzet jogi rendezése az új tulajdonosoknak sem állt érdekében, hiszen ameddig jogilag nem került meghatározásra az üzemeltetési kötelezettségük, addig azt számon sem lehetett kérni rajtuk. Természetesen azon gazdálkodók akik nagyobb területek tulaj donjogát/használati jogát megszerezték és termelő tevékenységükhöz pályázati forrásokat szándékoztak igénybe venni, a jogi feltételeket rendezték. A tulajdonosi szerkezet megváltozásának következményeként megváltozott a területhasználat gyakorlata is. A korábban egységes művelés alatt álló „nagytáblás” szerkezet helyett a sok szétaprózott kisméretű táblán folytatott mezőgazdasági termelés nem volt összehangolva. Ennek következtében hektikusan jelentek meg intenzív művelés alatt álló területek és akár a közvetlen szomszédságukban lévő műveletlen területek. Ennek következtében a rendszerek működésével szemben támasztott követelmények egységessége megszűnt. Minden terület tulajdonos/használó csak abban lett érdekelt, hogy a saját földterületének mentesítése történjen meg. (Paralel módon a belterületi elvezető rendszerekkel.) Sajnálatosan az előzőekben leírt felszíni vízelvezető hálózatokban beindult degradáció a felszín alatti vízelvezető rendszerekben hatványozottan jelentkeztek, melynek következtében a felszín alatti vízelvezető hálózatok gyakorlatilag felszámolásra kerültek. A rendszerek üzemeltetésével kapcsolatosan további konfliktus forrásként jelentkeztek a megváltozott jogszabályi környezet kapcsán megjelenő terhelések. A belvízelvezető rendszer elsődleges feladata a felszíni összegyiilekezés következtében megjelenő vízmennyiség elvezetése. A különböző természeti adottságok gazdaság fejlesztési célú igénybevétele során keletkező további terhelések is hozzájárulnak a rendszerek hatásfokának romlásához. Ezek közül az alföldi területeken kiemelni szükséges a termálvíz felhasználása során keletkező csurgalék vizeket. Ezen vízmennyiségek a mélységi termálvízadókból kerülnek kitermelésre és hőenergiájuk leadását követően korábban a vízadó rétegbe kerültek visszasajtolásra. A jogszabályi környezet megváltozása következtében a visszasajtolási kötelezettség megváltozása megszűnt, így ezen terhelések is a felszíni vízelvezető hálózatot terhelik. Hasonló következménnyel járt/jár a települési szennyvíztisztítás és a csapadék csatornázás fejlesztése is, hiszen olyan terheléseket továbbítanak vízelvezető hálózatokra, amelyek korábban nem terhelték azokat. Természetes igény a csatornázott települések részéről, hogy az onnan elvezetni szándékozott -felszín alatti eredetű, tehát nem felszíni összegyülekezésből származó!!- használtvizek is elvezetésre kerüljenek. Azonban ilyen vizek befogadására tervezési állapotukban sem voltak ezen rendszerek felkészítve. Az ilyen jellegű terhelésekkel kapcsolatban egyértelműen alátámasztotta a gyakorlat, hogy azok mértékadó helyzetekben zavaiják a rendszerek hatékony működését. 1.4. Belvíztározók tározók szerepe és hatásukban tapasztalt változások A síkvidéki vízrendszerek hatékonyságát alapvetően befolyásolják a rendszerekbe kapcsol tározók működtetése. Ezen vízrendszerekben jelenleg az országos nyilvántartásokban mintegy 310 millió m3-t kitevő belvíztározási lehetőség szerepel, azonban ezek valós igénybe vehetősége számos körülménytől fíigg. Síkvidéki vízrendszerek esetében a tározók jellemzően nagy területi kiterjedésű, sekély mélységű tározó tereket jelentenek. Ezen tározók általában magasabb térszínekkel vannak határolva, töltésekkel nincsenek teljes mértékben körbevéve. A
