A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Kerékné Tóth Beatrix (ÉDUVIZIG): Az Ikva-völgy árvízi biztonságának fejlesztése árvízcsúcs-csökkentő tározók figyelembevételével
A 2001. évi tanulmány hidraulikai számításai szerint a külterületi medrek vízszállítóképessége a 10 éves visszatérési idejű árvíz tetőző hozamánál nagyobb, vagyis a külterületi szakaszokon egységes szelvénybővítő mederrendezést nem irányoztak elő. Ezzel szemben a jelenlegi helyzet az, hogy a közepes nagyvízhozamok (10-15 m3/s) is közel telt mederrel helyenként völgyfenéki elöntésekkel vonulnak le, tehát a patak külterületi szakaszain szükségessé válik a középvízi meder rendezése célszerűen a számításba vett árvízcsúcs-csökkentő tározók hatásának figyelembe vételével. 6. Mederrendezési feladatok a redukált mértékadó vízhozam alapján Az árvizek mellett a legtöbb problémát a kis- és középvízi mederben kialakuló eróziós kimosások, valamint az elégtelen vízszállító képességből származó károk okozzák. Ezért a vízrendezési beavatkozások egyik legfontosabb célja a hordalék és hordalékmozgató erő arányának megőrzése, a vízjárás valamennyi tartományában (kisvízhozam, leggyakoribb vízhozam, középvízhozam, árvízhozam) kedvező hidraulikai paramétereket biztosító meder kialakítása. A beágyazódásra hajlamos, felsőszakasz jellegű mederszakaszokon a sebesség csökkentésére, a mederállékonyság növelésére, az alsószakasz jellegű, feltöltődésre hajlamos mederszakaszokon a sebesség növelésére, a hordalék mennyiségének csökkentésére, koncentrált megfogására, a rendszeres karbantartás feltételeinek a megteremtésére kell törekedni. A heves árvizek kimosódásokat, medereróziót okozhatnak, amely az élőhelyek változékonyságának megteremtésével ökológiai szempontból kedvező is lehet. Ott ahol azonban értékes mezőgazdasági területeket, épületeket, hidakat, műtárgyakat veszélyeztethet, a túlfejlődésüket meg kell akadályozni. A rongálódást követő rövid időn belüli beavatkozásokkal viszonylag kis költséggel lokalizálhatok a károk. A helyreállítás halogatása túlfejlődésükhöz vezethet, ami a jelentős károkozás mellett nagyságrendileg nagyobb javítási feladatot jelent. A vízfolyásleírás, a medermorfológia és az ökológiai jellemzés értékelése alapján a völgy jelenlegi hasznosítását is figyelembe véve - a Liget - patak torkolata és az országhatár közötti mederszakaszon csak természetközeli karbantartás végrehajtása javasolt. A kis- és középvízi meder állékonyságának javításával a medererózióból származó hordalékképződés csökkenthető. A belterületeken, a feliszapolódásra hajlamos mederszakaszokon valamint a hidak térségében a hidraulikai egyensúlyt megteremtő összetett meder kialakítása mellett feltétlenül szükséges a karbantartás feltételeinek a javítása, a rendszeres fenntartási feladatok elvégzése. Ennek ellenőrzése érdekében az évi rendszeres felülvizsgálatot a kis- és középvízi meder állapotának vizsgálatára is kell terjeszteni. (ÉDUVIZIG, 2001) Az elmúlt évtizedekben komolyabb mértékű beavatkozásra nem került sor és a fenntartási munkák anyagi források hiánya miatti elmaradása a vízszállító képesség jelentős mértékű csökkenéséhez vezetett. Ikva-patak külterületi szakaszának rendezése a 48+100-51+550 km szelvények között Az Ikva-patak külterületi szakaszának rendezése egyértelműen függ a tervezett tározó megépítésétől. Ugyanis a tározó megépítése esetén, a tározó alatti mederszakaszon a csillapított árvízi hozamot kell levezetnie a medernek a Liget-patak torkolati szelvényéig. Ez alatt - figyelemmel az egyidejűségre - a belterületi szakaszra vonatkozó méretezési a vízhozamot kell emésztenie, mely 20 m /s. A fentieknek megfelelően a mederszakasz rendezési elképzelések az alábbiak: 1. 50+662-51+550 km között (a tervezett tározógáttól az országhatárig) a tározó gátja és az országhatár közötti mederszakaszon csak a tervezett gát, illetve a vízkivételi műtárgy 15
