A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)

2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Belovai Tamás (NYUDUVIZIG): Csepreg város vízkár-elhárítási terve

önkormányzati kezelésű töltést keresztezik. A belterületen áthaladó Pákác-árok is csapadékvizeket gyűjti össze és vezeti be a Répcébe.

• Külön meg kell említeni a város közigazgatási területén lévő (nem árvízcsúcs csökkentő céllal létesült) tározók hosszan tartó nagyobb mennyiségű csapadékok esetén az üzemeltetési engedélyes tervben szereplő üzemi vízszinteknél jóval magasabb vízszintek alakulhatnak ki, melyek veszélyeztetik magának a tározónak műtárgyait illetve a tározó alatti területeket is. Ezért amennyiben tudomásunkra jut, hogy nagyobb csapadékhullás várható, a tározókat elő kell üríteni, hogy tudják fogadni a csapadékvíz többletet is. 1

A tételesen felsorolt vízkáresemények okozta veszélyek, a terület földrajzi sajátosságaiból, továbbá a kiépített vízkárelhárítási létesítmények jellegéből adódóan ’’Csepreg város ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII.9.) KvVM - BM együttes rendelet alapján a C - vagyis enyhén veszélyeztetett kategóriába tartozik.”

3. Hidrometeorológiai és hidrológiai kockázatok

A Répce vízgyűjtője átlagos csapadékjárású, alpi típusú, a csapadék minimuma januárfebruárban, maximuma pedig június-júliusban van. A magyar csapadékadatokban gyenge őszi másodmaximum is kimutatható. A Rába vízrendszerén általában a mediterrán ciklontevékenység váltja ki a jelentősebb csapadékokat, illetve, egyedi esetben, amikor egy gyors mozgású front az Alpok térségében lelassul, majd hullámot vet, ezzel több középpontú ciklon jön létre. Ilyen esetben több napig ismétlődő esőzésekre kell számítani. Árvízi szempontból jelentős, hogyan alakul a területi csapadékátlag különböző előfordulási valószínűségekhez rendelhető értéke.

1. A tapasztalatok alapján a kritikus árhullámok a következő alapvető körülmények hatására jöhetnek létre:

csapadékos megelőző időszak, magas talajnedvesség-telítettséggel 1 napnál hosszabb ideig tartó esőzés (100-120 mm), időszak alatti főesővel, megelőző időszakban vastag hótakaró kialakulása, fagyott talajjal vagy olvadékkal telített talajjal.- Erős felmelegedés, nagyobb esővel, széllel (1900. április)

2. Szintén tapasztalat, hogy kritikus tömegű árhullámot 100-120 mm területi átlagú esőnek megfelelő csapadék tud okozni, 0,3 körüli lefolyási tényezőt figyelembe véve.

3. Kritikus árhullám esetén, magyar területen is az osztrák területhez hasonló mértékű, de kissé kevesebb eső valószínű. Tehát nem csak Ausztriából indul meg a lefolyás, hanem magyar területről is.

4. A kialakult árhullámok rendkívül hevesek, gyors levonulásúak. (1965 áprilisában a répcelaki és a répcevisi tetőzés között 30 óra volt az időkülönbség.)

5. Röviddel a komolyabb csapadéktevékenység megkezdődésekor már megindul a mederbeni lefolyás az osztrák területeken.

1 Magyar Mérnöki Kamara - Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, Felbermann Tamás és Csont Csaba- Módszertani Segédlet Önkormányzati Vízkárelhárítási Tervek készítéséhez, 2011-2-5. p.