A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Belovai Tamás (NYUDUVIZIG): Csepreg város vízkár-elhárítási terve
A fenti felsorolásból arra lehet következtetni, hogy a vízgyűjtő terület hidrometeorológiai jellemzőinek ismerete szükséges, hogy az árhullám kockázati szintjét meg tudjuk határozni. Árvízi szempontból jelentős lehet a meleg eső és a hatására keletkező hóolvadás együttesen lefolyó vize. A tél végi-tavaszi potenciális árvízveszély előre jelezhető, ha ehhez megkapjuk az osztrák vízgyűjtő csapadék és hó adatait. Ha figyelembe vesszük, a leirt jellemzőket és adottságokat, valamint a Répce hidrológiai karakterisztikáját, akkor rendkívül rövid időelőny áll rendelkezésre, hogy a településre érkező árhullám kockázati szintjét minősítsük.2 Ennek bizonyítására az időelőny az alábbiak szerint értelmezhető: t=t1+t2+t3 T i = 0 óra A répcevisi kritikus árhullám megjelenése a Répce Csepregi szakaszán, tulajdonképpen szinte nullának vehető. Répcevisen távmérő vízrajzi állomás van, tehát innen van lehetőség információhoz jutni. T2 = 2-3 óra Nagyobb csapadékhullás kezdete és az árhullám Répcevisen való megjelenése közti idő, 2-3 óra, gyakorlatilag nem hozzáférhető időelőny, hiszen mire észlelni tudjuk a csapadék tevékenység kezdetét, addigra a vízfolyáson elkezdődik a vízszintemelkedés. T3 = A meteorológiai előrejelzésekből származó időelőny. (24-336 óra) Csepreg városa viszonylag közel fekszik a forrásvidékéhez, a közel eső Répcevisi vízmércén pedig a csapadékhullást követően rövid idő alatt megindul a vízszintek gyors emelkedése. Kulcsfontosságú a várható csapadékviszonyok ismerete, hiszen a vízállás-előrejelzések pontosságát a csapadék-előrejelzések beválása befolyásolja. A csapadék-előrejelzések bizonytalansága az időelőny növekedésével gyorsan fokozódik. A többnapos csapadék előrejelzések sokszor igen jelentős bizonytalansággal terheltek. Árvizek levonulása, árhullámok tartóssága: Az árhullám tartósságánál figyelembe kell venni, hogy a Répce Csepreg feletti szakaszán sok helyen a meder vízszállító képessége csupán 20-30 m/s körüli értéknek tekinthető. Az 1965. évi árhullámot tekintve, közel 60 órás, a többi árhullám esetében átlagosan 30 órás, minimálisan pedig 10-15 órás intervallumot lehet megállapítani. A Répcevisi szelvényben jellemző vízhozamok: Nagyvizi tartomány: NQm=250 m /s \Qi"„ 225 m3/s NQio%=l 18 m3/s NQ20%=75 m3/s 2 Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - Bük-Bő-Góri tározó átalakítása állandó vizű tározóvá- elvi engedélyes terv, 2007, Szombathely, 9-10 p.
