A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 19. Radácsi Gábor (TIVIZIG): A Keleti-főcsatorna üzemrendjének sajátosságai szélsőséges vízgazdálkodási helyzetekben
öntözőrendszernek - Tiszalök felett duzzasztóművet és hajózsilipet terveztek, s itt ágazott ki az I. sz. főcsatorna a Tiszából. A tervezett nyomvonal Bűdszentmihály, Hajdúnánás, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát és Földes határában haladt a Kék-Kálló felé, s a betorkolás Bakonszegnél volt előirányozva. De tartalmazta a terv a II. sz. főcsatornát is, amely Bűdszentmihálynál ágazott ki az I. sz. főcsatornából, s a Hortobágy völgyében Nagyivánnál a halastavakat érintve - a Kunkápolnás mocsarak helyén - tározóban végződött volna. A főcsatorna hossza 102 km, a szállított vízmennyiség 60 m3/s. Az öntözőrendszerben négy tározót terveztek: a Tiszalöki duzzasztómű fölött a mederben és a hullámtéren, Bűdszentmihályon két tározóban, a balmazújvárosiban, a nagyivániban összesen 220 millió köbméter tározó térfogattal. Sajnos ezeknek a tározóknak a töredéke épült meg. A tervezést 1948-ig az Öntözési Hivatal, 1950-től a Mélyépítési Tervező Vállalat, 1954-től a Vízügyi Tervező Vállalat végezte. A részlettervek elkészítése után - még a második világháború alatt - megkezdődött a Keleti-főcsatorna (KFCS) építése. 1. kép A munka elkezdődött 6
