A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 16. Schubert József (DDVIZIG): Környezetvédelem és (vagy) vízgazdálkodás. A vízvédelem evolúciója
A Rába nagyobb árvizei és a folyó Sárvár alatti szakaszának ártérfejlesztése 1870 -1930 Előszó Magyarország jelentős részét földrajzi elhelyezkedése folytán mindig veszélyeztették az árvizek. Emiatt a társadalom életét az áradások, a velük való együttélés, az ellenük való küzdelem állandóan befolyásolta. A nagy áradások után az embereket jobban foglalkoztatta az a gondolat, hogy miképpen lehetne védeni földjeiket, házaikat és egyéb javaikat, hogyan lehet felkészülten várni a folyók kiöntését. így van ez ma is, és így volt ez a korábbi évszázadokban is. Korunk és a közelmúlt árvizeiről, árvízvédelmi munkálatairól rengeteg információnk van, azokkal számos könyv, tanulmány foglalkozik. Keveset tudunk azonban a XIX. sz. végi, XX. század eleji nagyvizekről. Különösen igaz ez azokra a kisebb folyókra, amelyek „csak” falvakat, esetleg kisebb városokat veszélyeztettek. A Rába vízrendszere meghatározza az Alpokalja, Kemenesalja és a Kisalföld életét, ezért árvizei még a Trianon előtti Magyarország életében is jelentős eseménynek számítottak. Árpás térségében az elmúlt 115 év 3 legnagyobb árvizéből 2 a század első harmadában következett be. A XIX. sz. végén is számos olyan árhullám vonult le a folyón, melyek jelentős károkat okozott. Ezeket és az ezekhez kapcsolódó munkákat dolgozza fel ez a tanulmány. A szövegben szereplő idézetek mindig a forrásokban szereplő eredeti helyesírással szerepelnek.
