A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 21. Dr. Szlávik Lajos (EJF): A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

1894 elejére elkészült és ekkor kezdte megszervezni az érdekeltek között az Ecsedi-láp lecsa­poló és Szamos bal parti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatot, amely az év augusztu­sában meg is alakult. Kövessy Győző Dr. Benedek József Kvassay Jenő megbízása alapján elkészítette a Tisza-Szamosköz vízrendezési tervét. Az 1913- ban a Tiszán, a Szamoson és a Túron levonult rendkívüli árvíz katasztrofális helyzetet teremtett a Tisza-Szamosközben. Ekkor Kövessy a nagybirtokosok többségét meggyőzte a társulat alakí­tásának szükségességéről és 1914-ben Szatmárnémeti székhellyel meg is alakult a Tisza- Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. 1920-tól a Sátoraljaújhelyi Folyammér­nöki Hivatal vezetője, majd megszervezte a Nyíregyházi Hivatalt és annak felügyelői teendőit látta el 1926-ig, amikor 65 éves korában, miniszteri tanácsosi rangban nyugdíjba ment. Ekkor nevezték ki a Tisza- Szamosközi Társulat élére miniszteri biztosnak. E minőségében kidolgozta a társulat érdekeltségi területére a vízrendezési munkák kiviteli terveit, amelyek jóváhagyása után a Túr szabályozási munkálatokat nyilvános versenytárgyaláson vállalatba adta, a többi vízrendezési munkát pedig a Társulat házilag hajtotta végre. Sikerült a társulat részére kieszközölnie 5 millió pengő kölcsönt és államsegélyt is. Irányítása alatt 1927-1930 között elvégezték a Túr szabályozását, megépült a Túr torkolati bukógát, a sonkádi osztómű, a Túr belvíz-főcsatorna és annak torkolati zsilipje. 1935 végére a Tisza-Szamosköz vízrende­zési létesítményei elkészültek. 1936 nyarán a földművelésügyi miniszter felmentette a 75 éves Kövessyt a miniszteri biztosi teendői alól. Ezt követően a társulat közgyűlése érdemeinek elismeréséül róla nevezte el a fő belvízgyűjtőként szolgáló régi Túr medernek a tiszai árvízvédelmi töltés kereszteződésénél létesült, torkolati művel egybeépített nagy zsilipet. A Túristvándi Vízimalom Túristvándi a Szatmári síkság középső tájegységében, az Erdőháton, a mai Túr belvíz­főcsatorna partján fekvő, csodálatos természeti környezetű település, 700 lakossal. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom