A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 18. Virágné Kőházi-Kiss Edit - Tornóczky György - Petráss András (KÖTIVIZIG): Az Alcsi-Holt-Tisza fenntartható használatának ismertetése a Kódex alapján
Az Alcsi-Holt-Tisza 6 éves adatsorának értékelése alapján jó állapotú a biológiát támogató fiziko-kémiai paraméterek tekintetében. A holtág vizének növényi tápanyag tartalma ideális feltételeket jelent az algák számára. Igen meleg nyári időszakban a holtág egyes szakaszain az algák száma jelentősen megemelkedik (vízvirágzás), az algaprodukció alapján előrehaladott eutrofizáció jellemző, ami szélsőséges oxigénháztartást eredményezve kihat a holtág vízminőségére, életfeltételeire. A toxikus hatással rendelkező kékalgák jelenléte olykor tömeges. Tekintettel arra, hogy a holtágba nem történik meghatározó szennyvízbevezetés, a vízminőség változás - az időjárási körülményeken túl - a természetes folyamatok eredménye, vagyis a tápanyag utánpótlás a parti- és a vízinövényzet elbomlásából, a diffúz szennyezőanyag beáramlásból, illetve a fenékiszapból történő visszaoldódásból származhat. 6.2. Biológiai élőlénycsoportok vizsgálata 2012-ben Fito/áankton vizsgálatok. A magas szervesanyag tartalom, valamint a hínár vegetáció hiánya hozzájárul az algavegetáció nagymértékű túlszaporodásához. Az eredmények minden mintavételi pont esetében erősen entrófikus - olykor politrófikusba hajló - vizet jeleznek. A holtágban eutrofizációs gradiens nem figyelhető meg. A trofitási állapotokban szignifikáns különbség nincs, az élőhelyi mutatók hasonlóak, a víztér mindenütt igen magas trofitásúnak tekinthető. Kedvező, hogy a kékalgák korábbi évekre jellemző nagy tömegű előfordulása és toxikus hatása nem volt jellemző. Makrofita állomány felmérése. A természetes vegetáció szegényes, - a holtág középső szakaszát kivéve - antropogén hatások károsítják. A legszebb, háborítatlan mederszakaszok az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis térségében találhatóak, ahol egészséges, hosszan egybefüggő nádas-állomány szegélyezi a vízteret. A teljes zonáció általában hiányzik, a részleges zónáció (2-3 zóna) a víztest kb. 20-30 %-ára jellemző. A nyíltvíz növényzettől mentes, a hínárral való benőttsége <10 %. A part menti sávban a náddal és/vagy gyékénnyel való benőttsége a holtág teljes hosszának kb. 50%-ában jellemző, amelynek szélessége változó. Fa és cserje a mederben nem található. A nyílt vízfelület aránya >80%. A holtmeder partjait maradvány ligeterdők meg-megszakadó foltjai kísérik, amelynek túlnyomó részét a fűz-nyár-ligeterdő fajai töltik ki, de keveredik hozzájuk akác is. Makroszkopikus vízi gerinctelenek vizsgálta. A vizsgálatok eredményéből kitűnik, hogy az árvaszúnyogok a part menti nád és tócsagaz állományok makrogerinctelen faunájának domináns elemei. A felmérés során az árvaszúnyogok kerültek elő legnagyobb faj és egyedszámban. Ezek közül két faj (Psectroclcidius (Allopsectrocladius) obvius és Lauterborniella agrayloides) a magyarországi faunában ritkának mondható. 6.3. Feliszapolódás, üledék kémiai vizsgálatok eredményei A feliszapolódás a holtág különböző víztereiben eltérő mértékű. Ez a folyamat az évrőlévre megújuló és elpusztuló növényzetből származó szervesanyag lebomlás eredményeképpen a parti sávban a legintenzívebb. Egyes felmérések alapján ezeken a területeken a feliszapolódás évi 2-5 cm-t is elérhet. A holtág jelentős mértékű feliszapolódásához korábban hozzájárult, hogy a környező üdülő- és lakóházak szennyvízcsatorna hálózata nem teljes körű. Az üledék egy olyan összetett közeg, melyből jelentős mennyiségű szervesanyag kerülhet vissza a víztérbe. Az üledék felső rétege - 1-2 cm - rendelkezik a legnagyobb bakteriális potenciállal. Magas a szervesanyag tartalom, s különösen a sekély vízterek esetében váltófázis lehet az aerob víztér és a reduktív üledék között. Az holtágak általános 10
