A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 18. Virágné Kőházi-Kiss Edit - Tornóczky György - Petráss András (KÖTIVIZIG): Az Alcsi-Holt-Tisza fenntartható használatának ismertetése a Kódex alapján
ökológiai állapotának változása más külső tényezőtől is függ, mint a térség kiépítettsége, a vízhasznosításának módja, vízgazdálkodás stb. A parti sáv beépítettsége fokozza a külső terheléseket, a kiskerti vízkivételek a nyári kritikus időszakban jelentős vízszint csökkenést okoznak, míg vízgazdálkodás szempontjából kívánatos lenne az ökológiai vízszint fölötti vízszint folyamatos biztosítása. A holtág üledékvizsgálata eredményeként megállapítható, hogy tápanyag vonatkozásában a nitrogén 2,9-10,6 g/kg, míg a foszfor 0,77-1,49 g/kg mennyiségben volt kimutatható a mintákban. Többnyire magasabb a reptér- illetve az üdülőtelep közelében vett mintákban, ahol az antropogén hatás erősebb. Ez adódhat a korábbi szennyvíz bevezetések eredményeképpen lerakodott szerves anyag nagy mennyiségéből, ill. a folyamatos diffúz szennyezés következtében. A nehézfémek vonatkozásában figyelembe véve a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelemhez szükséges határértékekről és a szennyezés mértékéről szóló 6/2009.(IV. 14.) KvVM-EüM-FVM rendeletben a földtani közegre megállapított határértékeket, azt meghaladó koncentráció a cink és a nikkel esetében tapasztalható. A belső terhelés pillanatnyi alakulását foszfor esetében a vashidroxidhoz kötött foszfor határozza meg, ami a redox viszonyok függvényében változik és reduktív környezetben a foszfor leadás megnövekszik. A nehézfémekre j ellemző, hogy különböző környezeti feltételek között másként viselkednek. Az üledékben előforduló nehézfémek biológiai hozzáférhetőségét elsősorban az üledék red-oxi viszonyai, a pH, a hőmérséklet, az adszorpciós viszonyok, a kiülepedési mechanizmusok, az üledék szemcseméret eloszlása szabja meg. Az eutrofizálódás, savasodás, lokális szennyvízbevezetések hatásai a fémek kioldódási folyamatát elősegíthetik. Amennyiben a kotrási iszap mezőgazdasági területen kerül elhelyezésre, ez esetben a kihelyezésnél a fenti táblázat második oszlopában foglalt határértékek az irányadóak. 7. Fejlesztések 7.1. Műszaki fejlesztések Az ”Alcsi-Holt-Tisza belvíz revitalizációja” elnevezésű projekt közvetlenül és közvetve 5 települést érint: Szolnok, Szajol, Rákócziújfalu, Rákóczifalva és Kengyel. Az Alcsi-Holt-Tisza belvíz revitalizációja projekt fő célkitűzései: a tervezett revitalizációval hosszú távra meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a holtág maradéktalanul ellássa rendeltetését, további funkcióit és megfeleljen az azzal szemben támasztott követelményeknek; külterületi belvizek károkozásának csökkentése, belvizek tározása, elvezetése, mezőgazdasági területek mentesítése, vízkormányzás, szükség esetén vízvisszatartás megteremtése. A töltéskereszteződésnél a feltöltő-leürítő vízi út szabályozó elemeinek (aknák, burkolatok) felújításával az árvízi biztonság növelését is célként fogalmazhatjuk meg; Szolnok, Szajol, Kengyel belterületi csapadékvizének biztonságos elvezetése; Szolnok város és a vízellátás szempontjából hozzá tartozó 7 település (Tószeg, Rákóczifalva, Szajol, Rákócziújfalu, Zagyvarékas, Új szász, Szászberek) mintegy 103 ezer lakos tartalék ivóvíz ellátás biztonságának megteremtése; az ökológiai vízpótlás, a mezőgazdasági vízigények, a szabadidős, üdülési, horgászati és sport tevékenységekhez szükséges vízmennyiség (vízszint) biztonságának fokozása; A beruházás uniós támogatással valósul meg, várhatóan 2013-2014 években. 11
