A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 7. Katona József (ÉDUVIZIG): Dunai árvízhozamok hidrológiai statisztikai átértékelése a 2013. júniusi árvizet követően - 8. Keve Gábor (EJF): Jégészlelés a Duna magyarországi alsó szakaszán

3. ábra Az évi jellemző vízállások az 1930-1971 és 1972-2013 részidőszakokban

A mederszabályozás, és a XX. század második felében végzett mederkotrás, a hordalék jelentős részének a folyó felső szakaszán létesült víztározókban való visszatartása miatt, a mederfenék szintje jellemzően 1,0-1,5 m mélyült, ami a kisvízszintek csökkenését is okozta.

Bajánál 1930-2013 között, az évi közepes vízállások és az évi minimális vízállások kismértékben-, míg a maximális vízállások mintegy 2 m-el emelkedtek (2. ábra).

Nagymarosnál az 1930-1971 közötti időszakban a vízállások tekintetében alig kimutatható változás, míg az 1972-2013 időszakban az évi közepes és évi minimális vízállás kismértékű csökkenést, az évi maximális vízállás számottevő emelkedést mutat (5. ábra).

4. ábra Az évi jellemző vízállások Nagymarosnál az 1930-1950,1951-1971,1972-1992 és

1993-2013 részidőszakokban

A négy egyenként 21 év hosszúságú részidőszakot tekintve az látható, hogy az évi kisvizek és közepes vízállások Nagymarosnál mind a négy részidőszakban csökkentek, míg a nagyvizek két részidőszakban (1930-1950, 1993-2013) emelkedtek, egy részidőszakban