A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 9. Dr. Kiss Tímea (SZTE): Az 1998 óta levonuló árvizek feltöltő tevékenysége az Alsó-Tiszán - 10. Dr. Konecsny Károly (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A vízjárási szélsőségek néhány jellemzője a Duna magyarországi szakaszán
(1972-1992) gyakorlatilag stagnáltak és egy részidőszakban (1951-1971) csökkenő tendenciát mutattak (-/. ábra, 5. ábra). 5. ábra Az évi jellemző vízállások Bajánál az 1930-1950,1951-1971,1972-1992 és 1993-2013 részidőszakokban Bajánál 1930-1950 és 1951-1971 részidőszakokban - ellentétben a Nagymarosnál tapasztaltakkal - a közepes és kisvizek szintje emelkedett, míg 1972-1992 és 1993-2013 között csökkent. A nagyvizek tekintetében a Nagymarosnál ismertetettel megegyező lineáris trend volt kimutatható. 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Nagymaros 751 6 624n 59 6* U b 52 634 / 707 J.3 67 7, C\l C\l C\l 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 O LD O LD O LD O LD O LD O LD O LD O LD O mm^j-^LnLDuDuDr-r^ooooaiaiOO^H c'iO'iO'iO'iO'icricricricricriO'iO'iG'iO'iooo <—1<—1<—1<—1<—1<—1<—1<—1<—1<—1<—is—ir-)s—ir\ir\ir\i Baia ooo 989 1( 958 „„ 537 976 n„ 943^51947 869 J 527 842 ' sio84^ 306 so III-i : : 6. ábra A II. fokú készültségi szint feletti (telt meder) évi maximális vízállások előfordulása A magas, azaz II. fokú árvízvédelmi készültségi szint feletti tetőzésű évi maximális vízállások száma növekedő tendenciájú (6. ábra). Nagymarosnál az 1930-1971 részidőszakban 4 db, 1972-2013 között 5 db, míg Bajánál 7 db, illetve 11 db. Különösen figyelemreméltó a változás mértéke, ha a 21 éves részidőszakokat tekintjük, hiszen az 1993 - 2013 közötti 21 évben volt a legtöbb II. fok feletti tetőzés, 7 db. (ez azonos az 1930-1971
