A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 1. Balog Réka - Seres Tibor (ATIVIZIG): AZ ADC vízsebességmérő műszer alkalmazása a vízrajzi gyakorlatban - 2. Busa Tamás - Németh Szilvia (NYUDUVIZIG): Magyar-horvát vízrajzi atlasz a Mura folyó közös érdekű szakaszán - 3. Dömötör Szilveszter (ÉDUVIZIG): Jelentős fejlesztések az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízrajzi távmérő- és információs rendszerében - 4. Engi Zsuzsanna - Láng Mercédesz - Némethné Palotás Erzsébet (NYUDUVIZIG): Fizikai kisminta modell NATURA 2000 területen a kőszegi Rőti-völgyben - 5. Dr. Goda László (ADUVIZIG): A 2013. júniusi árvíz tetőző értékeinek alakulása a magyar Alsó-Dunán
Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlés - Szeged, 2014. július 2-4. Az 1965. évi árvíz során számos mérést végeztek a hullámtéri hidaknál, amelyek felhasználásával az átvezetett vízhozamot összefüggésbe lehet hozni a bajai vízmérce észlelt vízállásaival (6. ábra). Több évtizednyi kihagyás után (amely évtizedekben az árvizek is ritkábbak voltak) 2002. óta részletes mérésekkel követjük a 4 hullámtéri híd által átvezetett hozamokat. Az elmúlt évtizedekben felnövekvő és erősödő növényzet volt tapasztalható a hidak környezetében. A romló átfolyási viszonyokat a mérési eredmények is jelezték. A 2002. évi, augusztusi árhullámnál a mérési pontok balra mozdultak. A 2006-os tavaszi árvíz során kedvezőbb eredményeket tapasztaltunk, ami azzal magyarázható, hogy a levonulás időszakában a növényzet még nem volt kilombosodva. Ugyanakkor a 2009. és 2010. évi (nyári) árhullámok mérési eredményei a vízemésztő képesség további romlását mutatják. Vízhozam, m3/s 6. ábra. A Baja-Bátaszéki (55 sz. út) hullámtéri hídjainak összesített vízhozamgörbéje az árvízi mérések eredményeivel. 2011-2012-ben kezdeményezésünkre a Gemenc ZRT a hidak felvízén és alvízén ritkította az erdőt és eltávolította az aljnövényzetet. A 6. ábrán feltüntetett adatok igazolják, hogy ez erősen hozzájárult ahhoz, hogy a 2013. évi méréseink az 1965. évi mérésekhez jól illeszkedő eredményeket mutatnak, különösen az árvíz tetőzésének tartományában. Ez egyúttal arra is rámutat, hogy a hidak környezetének állapotát szükséges a jelenlegi tisztított állapotban folyamatosan fenntartani, sőt, a hullámtér tágabb területeire kiterjedően, az árvízi áramlási irányok figyelembe vételével kialakított és fenntartott vízvezető sávokkal a vízvezető képesség feltehetően tovább is javítható lenne. A 7. ábrán az utolsó 6 évtized jellemző kétváltozós vízhozamgörbéit ábrázoltuk a bajai szelvényben. Az ábrán a görbék jobbra-tolódása látható. A kisvízi-középvízi tartományban ennek oka egyértelműen az ismert medersüllyedés, a kis-, középvízi meder beágyazódási folyamata. Az árvízi tartományban ezt tovább módosítja a hullámtér esetleges feltöltődésének hatása, valamint az, hogy az árvíz jelentkezésekor milyen hidraulikai érdességet (benőttséget) mutat a hullámtér. így pl. a 2002-2005-ben érvényesnek tekinthető görbét követően - amit a 2002. augusztusi árvíz figyelembe vételével szerkesztettünk - a 2006. évre szerkesztett görbe
