A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 1. Balog Réka - Seres Tibor (ATIVIZIG): AZ ADC vízsebességmérő műszer alkalmazása a vízrajzi gyakorlatban - 2. Busa Tamás - Németh Szilvia (NYUDUVIZIG): Magyar-horvát vízrajzi atlasz a Mura folyó közös érdekű szakaszán - 3. Dömötör Szilveszter (ÉDUVIZIG): Jelentős fejlesztések az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízrajzi távmérő- és információs rendszerében - 4. Engi Zsuzsanna - Láng Mercédesz - Némethné Palotás Erzsébet (NYUDUVIZIG): Fizikai kisminta modell NATURA 2000 területen a kőszegi Rőti-völgyben - 5. Dr. Goda László (ADUVIZIG): A 2013. júniusi árvíz tetőző értékeinek alakulása a magyar Alsó-Dunán

felső végét jobbra kellett mozdítanunk a 2006. áprilisban kedvezőbb hullámtéri állapotok miatt. A 2010. júniusban jelentkező árvízkor a görbe felső vége balra mozdult. Ettől némileg kedvezőbb állapotokat mutatnak a 2013. évi mérések, aminek oka, hogy az 55-ös út hullámtéri hídjainak környezetében megtörténtek a fentebb említett jelentős erdészeti tisztítási munkák.

7. ábra. A kétváltozós vízhozamgörbék alakulása a Bajánál.

A 8. ábrán a vízhozamgörbék felső tartományát és a nagy árvizek során végzett vízhozammérések eredményeit ábrázoltuk. Látható, hogy az 1965. évi árvíz pontjai a lassúbb emelkedés, illetve a többszöri áradás-apadás miatt nem alkotnak szabályos hurokgörbét, hanem a szóródnak a vízhozamgörbe körül. A többi árvízhez kapcsolódó mérések eredményei többé-kevésbé szabályos hurokgörbékbe rendeződnek.

4.3. Mohács

A vízállás-vízhozam kapcsolat Mohácsnál is hasonló viselkedést mutat, mint amit a fölötte lévő állomásoknál megállapíthattunk: a görbék jobbra tolódása látható, a vízszállító képesség kismértékű növekedését jelezve. Az árvízi hurkok ingadozásait tekintve az is látható, hogy a vízszállító képességet a szezonalitás is számottevően befolyásolhatja (9. ábra).