A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
9. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 3. Biró Rita (Pannon Egyetem) - Ács Éva (MTA Ökológiai Kutatóközpont) - Stenger-Kovács Csilla (Pannon Egyetem): Kis vízfolyásokra épített tározók ökológiai hatásának bemutatása a Csigere-patak példáján
KIS VÍZFOLYÁSOKRA ÉPÍTETT TÁROZÓK ÖKOLÓGIAI HATÁSÁNAK BEMUTATÁSA A CSIGERE-PATAK PÉLDÁJÁN Biró Rita1, Ács Éva2, Stenger-Kovács Csilla13 1 Pannon Egyetem, Környezettudományi Intézet, Limnológia Intézeti Tanszék, H-8201, Veszprém, Pf. 158. 2 MTA ÖK Duna-kutató Intézet, H-2131 Göd Jávorka Sándor u. 14. 3 MTA Limnoökológiaia Kutatócsoport, H-8201, Veszprém, Pf. 158. email: birorita87@gmail.com Kivonat A kutatás elsődleges célja a kisvízfolyásokra épített tározók ökológiai hatásának vizsgálata, a Csigere-patak kovaalga összetételére és ökológiai állapotára. 2008 májusától 2010 márciusáig a patak tározó alatti szakaszáról hetente történtek fitobenton mintavételek, előzetesen kihelyezett mészkő szubsztrátumokról illetve minden mintavételkor helyszíni mérések és vízminta vétel. A patak legjellemzőbb fajai az Amphora pediculus, Cocconeis placentula és Rhoicosphenia abbreviata, melyek minden mintában előfordultak. A bevonat kovaalga összetétele a szezonalitás mellett jól mutatta a vízszint időszakos változását, mely a Széki- tó működtetésével függ össze. A nyári mintákban, amikor kisebb volt a patak vízhozama, dominánsként jelent meg az időszakos vizeket kedvelő Nitzschia palea. A halas-tó vízszintjének szabályozásával függ össze, hogy a vizsgálat során nagy számban olyan planktonikus kovaalga fajok (Cvclotella meneghiniana és Stephanodiscus nemzetség képviselői) is előkerültek a bevonatból, melyek eutróf tavak indikátor fajai. Ezen fajok relatív gyakorisága szignifikáns kapcsolatot mutatott a kovaalga indexekkel, főbb tápanyagformák koncentrációjával és a Széki-tó vízállásának változásával. Ennek köszönhetően jól alkalmazható a planktonikus kovaalga arány a hidromorfológiai módosítás mértékének leírására. A Csigere-patakra épített halas tó, mint átfolyásos víztározó fő hatása leginkább abból fakad, hogy a patak vízjárását megváltoztatja, illetve pontszerű tápanyagterhelést jelent az alvízre nézve. Kulcsszavak: kovaalga, patak, víztározó, ökológiai állapot. Bevezetés A víz egy olyan természeti erőforrás, mely nélkül a földi élet nem alakulhatott volna ki, az emberi civilizáció fejlődésének mozgató rugója és a jövő számára is nélkülözhetetlen (Human Development Report, 2006). Ezért nem csupán feladatunk, hanem kötelességünk a felszíni és felszín alatti vizeink jó állapotban való megőrzése. Az Európai Unió új Víz Politikáját, a Víz Keretirányelvet (későbbiekben: VKI) 2000. december 22-én léptették hatályba. A VKI fő célja, hogy 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, melyek esetén ez egyáltalán lehetséges illetve fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot (WDF, 2000). A VKI hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely kedvezőtlenül befolyásolja a vizek állapotát. Felszíni vizek esetén az emberi tevékenység hatásait két csoportba tudjuk sorolni: (i) hidromorfológiai módosítások és (ii) szennyezőanyag terhelések (Pannonhalmi, 2002). A hidromorfológiai módosítások olyan emberi beavatkozások, melyek a víztestben hidrológiai (pl.: a víz esésének és sebességének megváltozása) és morfológiai változásokat (pl.: meder futásának megváltozása) vonnak maguk után. Ilyen tevékenységek a víztározás, 1
