A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
8. szekció. VÍZÉPÍTÉS - 2. Fejes Lőrinc (KÖTIVIZIG): A Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó bemutatása - 3. Dr. Hajtó Ödön: Az európai építési termék rendelet (CPR) és az európai szabványok hatása a vízi létesítmények építési folyamatában - 4. Kisely Tamás (Főmterv Zrt.): Mátrai Erőmű ZRt.1. sz. (visontai) területén létesítendő zagytározó alaplétesítményeinek tervezése és kivitelezése
2. Általános információk 2.1 A bővítés oka és célja Az Erőműben keletkező salak és pernye elhelyezése - mind jelenleg, mint a jövőben - az erre a célra kialakított tárolókon sűrűzagy formájában lehetséges. A meglévő és üzemelő blokkból kikerülő salakpernyét, sűrűzagy formában jelenleg az ún. Özse-völgyi zagytárolóra (összevont I-II-III. kazetták), sajátanyagú töltések között helyezi el az Erőmű. A lerakó jelenlegi átlagos feltöltési szintje -230-232,50 mB.f. A Hatósághoz beadott Üzemelési engedély módosítási kérelemben a feltöltési magasság, 238,0 mB.f. Az Erőmű által alapadatként megadott éves keletkező zagymennyiségeket és a módosítási kérelemben szereplő végleges feltöltési magasságot figyelembe véve az Ozse-völgyi lerakó várhatóan 2013. első negyedév végére telik be. A tervezett üzemelési időtartamban keletkező salakpemye mennyiségek elhelyezéséről újabb tárolótéri kapacitások biztosításával kell gondoskodni. 2.2 A bővítés helye Alapvető szempont volt, hogy a sűrűzagy elhelyezését biztosító tározóteret - elsősorban műszaki megfontolások alapján, ami természetesen összefügg a gazdaságossággal is - a Mátrai Erőmű térségében célszerű telepíteni. Környezetvédelmi, gazdaságossági és társadalmi szempontok figyelembevételével több változatban kidolgozott részletes megvalósíthatósági tanulmányok értékelése után hozott döntést a Mátrai Erőmű ZRt. arról, hogy a 2013-2025 között keletkező hulladék (sűrűzagy) elhelyezésére az új lerakót a jelen dokumentáció szerinti 1. sz. területen kívánja magvalósítani. Az 1. sz. terület a Visonta és Halmajugra településekhez tartozó, kb. 114ha-os, részben felhagyott, részben engedély szerint vésztározóként (27 ha) működő régi „A” terület mintegy 69 ha-os rész-területe. A terület teljes egészében bányaterület volt. A nem művelt, termelésből kivont területen az Erőmű a rekultiváció során akácos erdőt telepített. A területet EK felől az erőmű területe határolja. DK-i és DNY-i oldalán a korábbi bányászati tevékenységekkel bolygatott, mára rekultivált területek találhatók. Körben telepített erdő, illetve kiskerti művelés céljára visszaadott területek (hobby-kertek) vannak. 2.3 Technológia A sűrűzagyos tüzelési maradékanyag elhelyezésére a 92/2007. (XI.28.) KvVM rendelettel módosított 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet előírásai szerint szigetelt, illetve kialakított zagyteret kell létesíteni. Ez a műszaki védelem biztosítja, hogy a csurgalékvizek nem kerülhetnek az altalajba. A zagytározó, a feltöltési technológiához igazodóan kazettákra van osztva. A kezdőtöltés átlagosan -4 m magas, 5 m koronaszélességű, 1:2 rézsűvel kialakított földtöltés. A zagykazetták tükörfelületének feltöltés jellegű kialakításához és az elválasztó töltések építéséhez a helyben lerakott salak-pernye zagy anyagot lehet felhasználni. A későbbi töltésmagasítás az eddigi gyakorlatnak megfelelően a már kihelyezett zagy anyagából történik.
