A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

8. szekció. VÍZÉPÍTÉS - 2. Fejes Lőrinc (KÖTIVIZIG): A Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó bemutatása - 3. Dr. Hajtó Ödön: Az európai építési termék rendelet (CPR) és az európai szabványok hatása a vízi létesítmények építési folyamatában - 4. Kisely Tamás (Főmterv Zrt.): Mátrai Erőmű ZRt.1. sz. (visontai) területén létesítendő zagytározó alaplétesítményeinek tervezése és kivitelezése

A kazetták feltöltése az Erőműből kiinduló, zagyvezetéken továbbított sűrűzaggyal történik. A zagyvezeték elosztó csomópontjaihoz kapcsolódva építik ki az elosztóvezetékeket, amelyekről a beömlők (kb. 50-70 m-es távolságban elhelyezve) ágaznak ki. Az anyag ülepedésével az anyag kémiai átalakulási folyamata indul meg. A továbbításhoz használt víz nagy része részt vesz a sűrűzagy rétegben meginduló kémiai folyamatban, a maradék egy része dréncső rendszeren visszanyerésre kerül, más része a deponált anyag hézagaiban tározódik, illetve elpárolog. Az áramló sűrűzagy-rétegekben a szemcsék nem osztályozódnak, azaz homogén depónia képződik. A depónia viszonylag egyenletes feltöltését a beömlő-csövek beömlés-váltásával érik el. így üzemszerűen a depónia felületének csak kisebb hányada nedvesedik folyamatosan, a többi felületrészen az anyag, a kémiai kötés következtében megszilárdul. A depónia befogadóképességének növelése sajátanyagú töltésmagasítással történik. A kazettába töltött, még nem teljesen megszilárdult anyagot markolóval kiemelik, majd a meglévő gát mellé halmozzák, tömörítik. Az így kialakított töltéstestben végbemenő kémiai folyamatok révén az anyag megszilárdul, és vízzárósága növekszik. Állékonysága megfelelően biztosítja a kiömlő zagytömeg megtartását. A zagytéri üzem folyamatos ellenőrzés és felügyelet mellett történik. A sűrűzagy kiszállítás kialakult technológiája szerint az üzemelő lerakóba három kiszállító vezeték-útvonal van. A tervezett locsolóvíz vezeték minden paraméterében azonos a kiszállító zagyvezetékkel, ezért az havária esetén zagyvezetékként is felhasználható. A tározótérre hulló csapadékvíz, valamint a sűrűzagyból megmaradó víz nagy része elpárolog, kisebb részét az üzemelés kezdeti fázisában, amíg a kiszállított sűrűzagy vastagsága még nem éri el a ~ 2 3 m-t aljzatszigetelés felett épülő szivárgó réteg vezeti ki, majd az üzemelés későbbi fázisában a magasításonként megépített töltés lábszivárgók. A töltések lábánál szivárgó épül minden egyes töltésmagasításkor. Több méter vastag, vízzáró tulajdonsággal rendelkező sűrűzagyon keresztül a lerakó alját, illetve a szigetelést hidrosztatikai nyomással bíró csurgalékvíz gyakorlatilag nem terheli. Az alsó szivárgó rendszernek csak az üzemelés kezdeti időszakában van szerepe. A lerakó környezetének domborzati viszonyai miatt az 1. sz. területen, a mellékelt helyszínrajzon megadott két helyen szükséges a gravitációsan elvezetett csurgalék- és csapadékvizek összegyűjtése a mélypontokon és átemelése az adott árokszakasz magaspontjába. A töltések és az ideiglenesen nem üzemelő kazetták felületeit porzásmentesítő földtakarással látják el. A külső rézsűket folyamatosan rekultiválni kell, füvesítik és a célnak megfelelő gyökérzetű fákkal és cserjékkel ültetik be. A tervezett feltöltési szint elérése után a területet rekultiválják, lefedik és növénytakarót telepítenek rá. A csurgalékvíz az erőműi rendszerbe kerül vissza, újrahasznosításra. A szivárgókból a burkolt árkokon keresztül (a retúrvízrendszeren keresztül) a retúrvíz medencébe folyik, ahonnan azt szivattyúval átemelik az Erőmű 3000 m3-es tározó medencéjébe. Az így visszanyert hulladékvizet mosatáshoz, zagyképzéshez és szükség esetén porzásmentesítő locsoláshoz használják. Az elvezetett víz minőségét több figyelőponton vett minták elemzésével határozzák meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom