A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

1. szekció - 7. Lovas Attila - Horváth Béla - Virágné Kőházi-Kiss Edit (KÖTIVIZIG): A Közép-Tisza vidék, a Jászság és a Nagykunság vízkészlet-hasznosítási stratégiája

• Mindent megtettünk a további többlettározás érdekében is. A gravitációs vízpótlással rendelkező holtágakat, tározókat maximális üzemvízszintre töltöttük fel (az Alcsi- Holt-Tisza vízpótló útvonal szakaszos kotrása III. fokú környezeti kárelhárítási fokozat keretén belül megtörtént, ezt követően a holtágat a maximális üzemvízszinten tudtuk tartani. Az Igazgatóság érdekeltségi területén lévő holtágak vízellátó útvonalának közfoglalkoztatás keretében történő kaszálását, cserjézését az üzemeltető szervezetekkel együtt elvégeztük). A gravitációs vízellátással nem rendelkező Szajoli- Holt-Tisza szivattyús, ökológiai vízszintre történő vízpótlását megrendelésre a KÖTIVIZIG Műszaki Biztonsági Szolgálat végezte, a Tiszán egyedi technológiával kiépített úszóműves vízkivétellel. • III. fokú környezeti kárelhárítási készültségben hajtottuk végre a Jászsági- és Nagykunsági-főcsatornán tömegesen megjelenő védett rucaöröm (Salvinia natans) és súlyom (Trapa natans) gyérítését 2012. augusztus 27-től szeptember 30-ig. • Az intézkedések eredményeként a mezőgazdasági vízszolgáltatást térségünkben korlátozni nem kellett, annak ellenére, hogy nagyobb területet láttunk el, és több vízmennyiséget szolgáltattunk ki, mint a rendkívül aszályos 2003-as évben. • A Tisza-tó, mint kulcs vízszétosztó létesítmény üzemeltetését a tározói üzemrendnek megfelelően folyamatosan biztosítottuk. • A Körös-völgyi vízátvezetés részleges korlátozását csak augusztus végétől kellett elrendelni, amikor már nem volt akkora jelentősége, mert a mezőgazdasági vízigények lecsengtek. • A Szolnoki Felszíni Vízmű vízellátásához szükséges minimális vízszintet ezekkel a lépésekkel folyamatosan stabilizálni tudtuk, garantálva a biztonságos ivóvíz ellátást. (További megelőző intézkedésként a VCSM Zrt. felkérésére, megrendelésre 2012.09.06-án úszóműves vízkivétellel a vízszolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében megelőző készenléti havária üzempróba lebonyolításához műszaki támogatást is biztosítottunk). • A megtett intézkedésekről 2012. július 11-től - 2012. október 03-ig heti rendszerességgel OMIT részére összesen 13 jelentést küldtünk. A megtett intézkedésekből érzékelhető, hogy a vízhiány elleni védekezés szerteágazó tevékenység, amelynek során az OMIT, az Igazgatóságok, a Felügyelőség, az Üzemeltető szervezetek, az Önkormányzatok együttműködnek annak érdekében, hogy a vízigények kielégíthetők legyenek. A vízpótló főcsatornák üzemeltetése kapcsán vannak olyan vízforgalmi elemek, amiket mi veszteségként kezelünk azonban ez nem feltétlenül veszteség. Ami szivárgási veszteségként jelentkezik a magas vezetésű főcsatornák mentén, az a felszín alatti vizek tekintetében jóval kisebb talajvízszint csökkenést jelent, mint a Tisza-Zagyva vonalában. Ugyanez tapasztalható a Tisza-tó környezetében is. A szivárgási veszteség felszín alatti vízpótlásként is felfogható, ami a növényéiettanban szintén egy rendkívül fontos elem. Ez az egyik ok, amiért sikerült mezőgazdasági korlátozás nélkül a tavalyi időszakot átvészelni. Most már rendelkezésünkre áll olyan modell, amivel ki tudjuk számolni ezeket az értékeket is, tavaly március és augusztus között közel 400 millió m3-rel csökkent a területünkön lévő talajvíz-kincs. A szivárgási veszteségen túl a párolgást sem tekinthetjük egyértelműen veszteségnek, mivel annak mikroklíma-javító hatása jelentős. Egy rizsföld vagy egy öntözőcsatorna mellett forróbb nyári napon 2-3 fokkal kevesebb van. Ezért is fontos a belvízrendszerek többcélú - vízvisszatartásos üzemrendben történő - működtetése is. Végül is sikerült úgy végrehajtani a védekezést, hogy a közvélemény túl sokat nem vett észre belőle, még tán hírek sem nagyon voltak, csak a honlapunkon, amit sikerként is elkönyvelhetünk. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom