A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

7. szekció. CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - 9. Pieskó Erzsébet (DHI Hungary Kft.): Master plan, azaz a hosszútávú városi csapadékvíz-gazdálkodás megalapozása

problémákat ne egyedileg, különállóan kezeljük, ahogy az korábban az esetek többségére jellemző volt.

Ezzel az eljárással lehetőség nyílik a probléma gyökerének, a rendszerben elfoglalt helyének, szerepének és jelentőségének megtalálására, és többek között a környezetvédelmi szempontból is előnyös változtatások megtervezésére. Optimális megoldást csak akkor kaphatunk, ha képesek vagyunk az összetett rendszer egészének, a városi vízgyűjtőhöz tartozó valamennyi lényeges elemet figyelembe vevő értékelésére. A szennyvíz és csapadékvíz elvezetésének, a szennyvíztisztításnak ez az integrált megközelítése koncepciójában és a rendszer értékelésében egyaránt újszerűnek tekinthető.

A hidroinformatika alkalmazási előnyei a városi vízgazdálkodásban könnyen beláthatok. A korábbi hálózati terveket fokozatosan felváltják az integrált városi rendszermodellek, és ezzel alapvetően megváltoznak az eddigi problémakezelési módszerek, valamint a jövőbeni célok elérési lehetőségeinek meghatározása. A következő példák a hidroinformatika városi vízgazdálkodásban betöltött szerepét mutatják be

A településfejlesztési tervek megvalósításának az elvezető rendszerre gyakorolt hatásvizsgálatához és a rendszerek klímaváltozásra való érzékenységének elemzéséhez,

tehát a hosszú távú fejlesztési, átalakítási koncepció megalapozásához- csak az igazolt érvényességű szimulációs modellek (a vízgyűjtő felszíni és felszín alatti részének, valamint a csatornahálózatnak a matematikai modelljei) adhatnak teljes körű információt. A teljes hidrológiai és hidraulikai rendszer dinamikus szimulációja tekinthető az egyik korszerű és hatékony eszköznek a fenntartható települési szenny- és csapadékvíz-gazdálkodási rendszer tervezéséhez és üzemeltetéséhez.

A csapadékvíz felszíni, beszivárgási és a szennyvízzel együttes vagy különálló hálózati lefolyásának dinamikus szimulációja hatékony eszköz a túlterhelt szakaszok átépítési igényének és az döntési területek meghatározásához, a záporkiömlők által okozott szennyező hatás csökkentéséhez. Ugyancsak nélkülözhetetlen a csapadékvíz-gazdálkodást szolgáló rendszerelemek (tározók, beszivárogtató tározók és csatornák, felszíni ideiglenes döntési területek) optimális elhelyezésének és méretének meghatározásához, továbbá szennyvízelvezetésnél az átemelők működtetésének optimalizálásához, a reális tartózkodási idő meghatározásához, az infiltrációs hálózati terhelés számításához, valamint az infiltráció megszüntetése miatt változó talajvízjárás előrejelzéséhez.