A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
7. szekció. CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - 9. Pieskó Erzsébet (DHI Hungary Kft.): Master plan, azaz a hosszútávú városi csapadékvíz-gazdálkodás megalapozása
Master Plan? A Master Plan olyan egyedi dokumentum, ami a hosszútávú stratégiai tervezést, a hálózatfejlesztési beruházások végrehajtását támogatja, információkat szolgáltat a döntéshozatal folyamatában. Az MP a modern, digitális adatfeldolgozás, modellezés és monitoring alkalmazásával készül, gyakorlatilag tekinthető Magyarországon az új Víziközmű trv. keretei közt megfogalmazott gördülő fejlesztési terv módszertani alapjának is. A Master Plan célja olyan korszerű csapadék-és szennyvíz-gazdálkodási koncepció megalapozása, amelynek segítségével nemcsak a hálózat jelenlegi állapotának kiértékelése lehetséges, de elemezhetőek a város- és infrastrukturális fejlesztések vízelvezetési következményei is és költség-, valamint idő hatékony rekonstrukciós, illetve fejlesztési/beavatkozási tervek készíthetők. Nevezetesen amíg hazánkban még az ún. Master Plan nevű rendszerterv kidolgozása még kialakulóban van (lásd pl. Sopron város) addig, más európai államokban, leginkább az észak-európai országokban már a klímaváltozás előre jelzett következményeinek kiértékelését végzik, és ezen belül is különös hangsúlyt kap ennek a vízi közművek üzemeltetési körülményeire való hatásai. • A csatornahálózat kapacitásának értékelése, rekonstrukciók tervezése. A csatomahálózati kapacitás kimutatása információkat nyújt a hálózat viselkedéséről. A modellel kritikus szituációkat számíthatunk, a modell válaszokat szolgáltat olyan tipikus mérnöki kérdésekre is, mint például: ’Mi történik, mi lesz a következménye annak, ha ... ?’ Az értékelés során kapott válaszok megjeleníthetők tematikus térképek formájában, táblázatosán, vagy éppen diagramokkal. Az eredmények vonatkozhatnak a teljes rendszerre, egyes műtárgyak működésére stb. • A városfejlesztés hatásai a csatornahálózatra, alternatívák elemzése. A gyors és a legtöbb esetben a csatornázási következményekkel kevéssé törődő városfejlesztés sorozatban állítja a hálózatüzemeltetőt utólagos, tűzoltás jellegű és az optimális megoldás keresésére ritkán időt hagyó feladatok elvégzésére. Ennek a tipikus helyzetnek a kialakulásában azonban mindkét érintett félnek megvan a maga felelőssége. Az üzemeltetőé az, hogy ha esetleg meg is kérdezik, nincs felkészülve a megalapozott válasz (igény) megfogalmazására, az érvelésre, mivel azokhoz többnyire az előzőekben bemutatott modellezési eredmények szükségesek. Ebből következően nem tudja megbízhatóan a hálózatüzemeltetés igényeit érvényesíteni a városfejlesztés döntéshozói folyamatában.
