A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 9. Kása Melinda - Bukodi Csaba (KDVVIZIG): Társulati kezelésű művek fenntartásának nehézségei és tapasztalatai a KDV-VIZIG működési területén a XXI. század küszöbén - 10. Dr. Kozák Péter (ATIVIZIG): Belvizek kezelésének lehetőségei az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön a 2010/11 és a 2013. évi belvizek tapasztalatai alapján
közepes talajvfzszint (m) közepes talajvfzszint (m) közepes talajvízszint (m) közepes talajvízszint (m) 2. ábra A talajvíztükör átlagos szintje a jelentősebb belvizes időszakokban a terephez viszonyítva Készítette: Benyhe B. A tározó tér igénybevételének tovább vizsgálatához elemezni kell a talajok hidraulikus vezetőképességét is. Várallyay (2005) alapján a hidraulikus vezetőképességek a következő értékekkel kell figyelembe venni: Telített talaj hidraulikus vezetőképessége Kiterjedés az ATIVIZIG területén Fizikai talajféleség cm/nap mm/h km2 % Homok >1000 >417 2405 28 Homokos vályog 100-1000 41,7-417 1039 12 Vályog 10-100 4,17-41,7 3039 36 Agyagos vályog 1-10 0,41-4,17 1547 18 Agyag 0,1-1 0,04-0,41 426 6 3. ábra Tala ok hidraulikus vezetőképessége A vezetőképességi adatok alapján megállapítható, hogy a vályog talajoknál kisebb vezetőképességgel rendelkező talajok esetében a beszivárgás sebessége miatt gyakorlatilag a talajban végbemenő - felszíni beszivárgásból- származó beszivárgás nem vehető figyelembe a vizsgálatoknál, mert annak időigénye jelentősen meghaladja belvizek alkalmával rendelkezésre álló lehetőségeket. Az Igazgatóság működési területének jelentősebb részén (76%) nagyobb vízvezetési képességgel rendelkező homok, homokos vályog és vályog talajok helyezkednek el. Az így rendelkezésre álló tározási kapacitások figyelembevételéhez azonban elemezni, kell hogy azok térsége a belvizekkel milyen mértékben érintett.
