A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 9. Kása Melinda - Bukodi Csaba (KDVVIZIG): Társulati kezelésű művek fenntartásának nehézségei és tapasztalatai a KDV-VIZIG működési területén a XXI. század küszöbén - 10. Dr. Kozák Péter (ATIVIZIG): Belvizek kezelésének lehetőségei az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön a 2010/11 és a 2013. évi belvizek tapasztalatai alapján
fizikai talajféleség homok homokos vályog vályog | agyagos vályog I agyag 4. ábra A fizikai talajféleségek megoszlása az ATIVIZIG működési területén (Agrotopo adatbázis alapján). Készítette: Benyhe B. Benyhe (2013) alapján a talajok vízvezető képességét tovább rontja, hogy az mezőgazdaság hatására bekövetkező tömörödés jelentősen csökkenti mind a víztározó kapacitásukat, mind pedig vízvezető képességüket. Tehát az agrotechnika következtében egy intenzíven használt mezőgazdasági területen nagymértékben csökken mind a belvíz tározására felhasználható térfogat, mind pedig a beszivárgás üteme, ami egyaránt kedvez a belvíz kialakulásának. Tekintettel arra, hogy az ATI-VIZIG területének kb. 60%-a (5100 km2) szántóföldi művelés alatt van, az agrotechnika hatásai jelentős mértékben hozzájárulnak a belvízveszély fokozásához. A rossz vízvezető képességű, művelt talajok elsősorban a Tisza és a Hármas-Körös mentén helyezkednek el (4. ábra), ahol a felszínhez közelebb elhelyezkedő talajvíz is növeli a belvíz kialakulásának esélyét.
