A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 8. Gratzl Ervin (ÉDUVIZIG): Víztározási, vízvisszatartási lehetőségek vizsgálata a Kis-Rába többcélú vizpótló rendszerben az ökológiai, természetvédelmi, ipari vízigények és a mezőgazdasági vízhasznosítási célok biztosítása érdekében

-11-2.1.1.3. Téli üzemrend az ökológiai vízigény figyelembe vételével (napi átlaghőmérséklet tartósan 0 °C alatt.)

Az üzemrendben, a medrekben vezetendő élővíz igény mellett, csak az élőhely rekonstrukció vízellátását kell biztosítani.Ekkor a Répce folyón érkező 1,3 m3/s vízmennyiségből 0,5 m3/sot továbbvezetünk, a többit árapasztjuk. A Kőris patakon érkező 0,2 m3/s vízmennyiséget a medren vezetjük, nem árapasztjuk. A Kis-Rába vízbetáplálása 2,0 m3/s mértékű. A Vasútmenti csatorna vízkivételi zsilipé zárva van. A Kis-Rábából 0,5 m3/s mennyiséget a Keszeg-ér felé terelünk, melyből 0,1-0,1 m3/s-ot a Farkas árokba, ill. a Barbacsi csatornába vezetünk.Szélsőséges időjárási helyzetben előfordulhat a medreken a jég- vagy hódugó, amely a környező területeken kiöntéseket, tehát kárt okozhat. Ennek elkerülésére a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal közösen és egyetértésben kell meghatározni a teendőket. Ugyanakkor a térség halászati hasznosítóit is tájékoztatni kell a kialakult helyzetről.

2.1.1.4. Átmeneti üzemrend átéli üzem megszűnésétől április 15-ig,

A vízkormányzás rendje megegyezik az 2.1.1.2. pontban leírtakkal

2.1.2. Normál üzemrendtől eltérő vízkormányzás.

2.1.2.1. Belvíz esetén

2.1.2.1.1. Belvízi üzemrend az ökológiai igény figyelembevételével.

Ebben az üzemelési állapotban a területen belvízi készültség van érvényben, de a medrekben ennek ellenére biztosítjuk az ökológiai vízigényt. Ekkor a Kis-Rába fő vízkivétele zárva van, de a Kőris patakon érkező vízmennyiséget nem árapasztjuk teljes mértékben a Rába folyó felé, hanem 0,1 m3/s-ot a Kőris patak medrében, 1,2 m3/s-ot pedig a Kis-Rábán továbbvezethetünk. A Kis-Rábából 0,2 m3/s-ot a Vasútmenti csatornába, ill. a Keszeg-érbe táplálunk. A Kis-Rábából Babótnál 0,2 m3/s-ot a Tordosa csatornába terelünk, amelyet egyenlő arányban megosztunk az osztóműnél a Tordosa csatorna és a Lökös árok között. A Kis-Rábán a Szegedi csatorna vízkivételi zsilipé zárt állapotban van. A Keszeg-érből Magyarkeresztúr térségében 0,1 m3/s-ot a Farkas árokba táplálunk. A Répce folyón a vízrendszerbe érkező vízmennyiségből 0,2 m3/s-ot a Répce medrében továbbvezetünk és csak az efölötti mennyiséget árapasztjuk a Rába folyó felé. A Répce folyón a Vámház-ér vízkivételi zsilipje zárt állapotban van, mert a Vámház-érbe torkolló Püspök árok is szállít belvízi hozamot a mederbe. A höveji osztóműnél a Répce folyón érkező vízmennyiséget megosztjuk a Kardos-ér és a Répce között. Mértékadó belvízi helyzetben a Nyirkai- és Osli- Hanyi vizes élőhelyeket részbeni előűrítéssel és maximális üzemvízszintig történő feltöltéssel tározóként is használhatjuk, figyelembe véve a természetvédelmi oltalom alá tartozó flóra és fauna érdekeit.A csekély mértékű betáplálás ellenére is a csatornák torkolati szakaszán a mértékadóhoz közeli, vagy a feletti belvízi hozam érkezik, az adott időszak belvízi helyzetének függvényében. Ebben az üzemrendben elkerülhetetlenül szükséges többletráfordítás a belvízvédekezés során. A többletráfordítás adódik a fokozott vízkormányzási feladatokból, a Bősárkányi és a Győrsövényházi szivattyútelep többletüzemeltetéséből, (a felső szakaszon mesterségesen betáplált vízmennyiséget is a befogadóba kell emelni), továbbá abból, hogy a szivattyútelepek magasabb vízszintű befogadóba emelik a belvizet.