A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 3. Blaskovics Gyula (nyugdíjas): Harmadik Honfoglalást!
8 természetvédelmi őreitől származnak. A vízellátás csökkenését a vizes élőhelyek zsugorodása követte. A folyamat előrehaladtával mára a területeket felügyelő Nemzeti Parkok legfontosabb követelésévé vált a medersüllyedés megállítása. A jelenség párhuzmos a folyó felettünk lévő szakaszának belépcsőzésével, ami a múlt század elején kezdődött és az ezredfordulóra be is fejeződött. A vízlépcsők közeledésével arányosan nőtt a medermélyítés hazánkban is. A Bősi Vízerőmű üzembehelyezésével a medersüllyedés drámaian felgyorsult. A jelenség okai sokrétűek, összefoglalóan a civilizációnak a természeti területek rovására történő térhódítását (benne vízlépcsők telepítését) jelölhetjük meg. Ha nem avatkozunk be, csak idő kérdése, hogy a bősi betorkolástól az országhatárig terjedő Duna szakaszon végighaladjon a fennt már ismertetett drámai medermélyülés. Környezetvédelem Az emberiség történelmét végigkíséri; miközben felhasználja a természet javait, tevékenységével károsítja környezetét. A technikai fejlődés felgyorsulásával a környezetkárosítás üteme is fokozódott. Ennek legszemléletesebb tettenérése a villamosenergia termelése. A szénerőművek, majd a szénhidrogént felhasználó erőművek és a hozzájuk társult atomerőművek működtetése fogyasztja bolygónk ásványi kincseit. E hőerőművekben csak a felhasznált anyagokban rejlő hőenergia hasznosul, a kibocsátott maradék egyértelműen károsítja környezetét. A vízerőművek a folyó víz, - a vele társuló szélerőművek a levegő mozgási energiáját alakítják át villamosenergiává. A hőerőművekkel szemben itt nincs anyagfelhasználás, az erőműbe érkező víz és levegő változatlan összetételben távozik, környezetkárosító hulladék nem termelődik. A villamosenergia termelésnek ez a környezetkímélő módja gerjeszti negyven éve és egyre erősödőén a követelményt: villamosenergia termelésben a megújuló enrgiák felhasználási arányának növelését. Magyarország lehetősége korábban leírtak szerint 2800 MW egyidejű fejlesztése szél- és vízenergiából. Ennek kis hányada is elegendő lenne az Európai Unió által támasztott igények 2020-ra kívánt kielégítéséhez. Környezetjavító hatású lenne a nagytömegű árúszállításnak közutakról vízi utakra átterelése, ha lenne ehhez csatornahálózatunk. Tény, hogy a hajón történő szállítás üzemanyag felhasználása tizedrésze a közúti járművekének, így a szállítás okozta füstgázkibocsátás is tizedére lenne csökkenthető.
