A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 21. Dr. Kertai István - Szántó Tibor - Rosza Péter (Viziterv Consult Kft.): Árvízvédelmi biztonság megteremtése a Kövicses-patakon
váljék ismertté, hanem a térség biztonságos és esztétikus vízbázisaként gondoljon rá a közvélemény. A Hasznosi-tározó A Hasznosi-tározót 1985-ben helyezték üzembe elsődleges ivóvíz-hasznosítási céllal a Kövicses-patakon Hasznos és Mátrakeresztes települések között. Az elzárási szelvény a Kövicsesw-patak 8+200 fkm-ében található. A tározó tervezett üzemi térfogata 1,9 millió m3, ezen felül további 200 ezer m3-es tározótér biztosított árvízi térfogatként. Kezelője az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. A gát legnagyobb magassága 27,5 m, ezzel ez az ország legmagasabb völgyzárógátja. A gát anyaga szerkezetes, a középen elhelyezkedő vízzáró agyagból készült gáttestet mindkét oldal felől földanyagú támasztótest határolja. A gát alatti görgeteges réteget szintén vízzáró agyag, illetve beton mag zárja le. Az agyagmag határán, illetve különböző magasságokban vízszintesen elhelyezett homokos kavics szivárgórendszer épült ki. A víz továbbvezetéséről egyesített, bukóaknás műtárgy gondoskodik, mely tolózáras fenékleürítővel rendelkezik. A tározó kirívó jellemzője, hogy nem rendelkezik nyílt felszínű vészárapasztóval! Ennek a ténynek azonban nem volt jelentősége a tározó létének első 20 évében. A korábban gyakori kiöntések a tározó alatti szakaszon elmaradtak illetve számuk jelentősen lecsökkent. A hatás a Zagyván is érvényesült, a Kövicses-patak rövid idejű, de nagyon intenzív árhullámokkal terhelte a torkolat alatti szakaszt. Ez az eseménymentes, kedvezőnek látszó időszak 2005-ig tartott, amikor az április 18-ai árvíz az egyesített vasbeton műtárgy alját megrongálta, az árapasztó műtárgy és a kezelő tér közötti vasbeton falat a fenékleürítő tolózárnál, egy 3x7 méteres részen tönkretette. A fenékleürítő gyakorlatilag használhatatlanná vált, sürgős beavatkozás vált szükségessé. Ezen kívül az árvíz az alvízen, a 3. bukó alatti burkolt medret két helyen jelentősen megrongálta. Mint már a bevezetőben írtuk, az árvíz Mátrakeresztesen komoly károkat okozott, a tározó műtárgya (noha rongálódásokat szenvedve) továbbvezette azt, és az alsóbb szakaszokon már nem következtek be károk. Az árapasztó hiányára így ekkor sem terelődött rá a figyelem. Az Ötoldalú Nemzetközi Vízügyi Együttműködés keretében a Viziterv Consult Kft. egy román módszeren alapuló egyszerűsített kockázatelemzést készített a Mátra nyugati, zagyvavölgyi területén található jelentősebb árvízi tározókra (Rosza P. 2006). ezek a következő tározók voltak: Mátraverebélyi-, Maconkai-, Tarján-pataki és a Hasznosi-tározók. Az eredmények azt mutatták, hogy míg az első három elsődlegesen árvízvédelmi célú tározó esetében a kockázat mértéke a „normál” és a „jelentős” kockázati sáv határán mozog, addig a Hasznosi-tározó esetében magasabb, „még elfogadható” sávban van. A kedvezőtlen érték kialakulásához nagyban hozzájárult az a tény, hogy a tározó nem rendelkezik vészárapasztóval. Ez az elemzés már előrevetítette (előre vetíthette volna) hogy a tározóval a jövőben komoly problémák adódhatnak. Erre még négy évet kellett várni: 2010-ben árvizek sorozata következett be, melynek során a mentett oldali gáttestben a 10 napig tartó folyamatos esőzés hatására felszíni mozgások jöttek létre (záporhatás), ezután pedig telt tározó állapotban ismét nagy mennyiségű csapadékot jeleztek előre a térségben. Ebben a helyzetben vészhelyzetet kellett kihirdetni, és Pásztó és Hasznos településeken kitelepítésekre került sor. A katasztrófa szerencsére nem következett be (a ciklontevékenység fő intenzitási góca elkerülte a vízgyűjtőt). Az árvíz után azonnal megkezdődött a gáttest helyreállítása, valamint az egyesített műtárgy tornyán egy 20 m3/s vízszállítású előürítő zsilipnyílás épült be. Ez a műtárgy csúcskapacitását semmiképpen nem emeli meg, hisz az alagút vízszállító-képessége nem növelhető, de megteremti az előürítés lehetőségét. 2
