A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 21. Dr. Kertai István - Szántó Tibor - Rosza Péter (Viziterv Consult Kft.): Árvízvédelmi biztonság megteremtése a Kövicses-patakon
Műszaki koncepció Súlyosbítja a helyzetet, hogy a tározó nem rendelkezik szabadfelszíni árapasztóval, ami azt jelenti, hogy a 2005. évi árvíznél nagyobb árvizet nem képes elvezetni, és egy ilyen esetben fennáll a gát meghágásának a veszélye. Szintén veszélytényező, hogy a tározó átlagos kövicses-pataki vízhozam mellett 9 nap alatt üríthető le, árvízi, csapadékos időszakban - mint a 2010. május-júniusi is -, ez akár két hetet is jelenthet, amely ugyan megfelel a korabeli műszaki előírásoknak, de vészhelyzet (gát-, vagy rézsűcsúszás, veszélyes mértékű szivárgás) esetére nem rendelkezik gyors (valójában semmilyen hatékony) beavatkozási lehetőséggel. Ezért is rendkívüli jelentőségű a lehetséges legnagyobb árvíz tározóból történő levezetésének a töltéskorona meghágásának veszélye nélküli biztosítása. Mindenképpen alapvető és elodázhatatlan feladat a térség biztonságának alapvető helyreállítása. A fent vázolt helyzetkép miatt, a tározót üzemeltető Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV ZRT.) megbízásából 2011 őszére elkészült „Az árvízvédelmi biztonság komplex szemléletű felülvizsgálata a Hasznosi-tározóval kapcsolatban” című koncepció terv, mely a következő elemekre terjed ki: • Az egész vízgyűjtő árvízi hidrológiai felülvizsgálata. • Hidrometeorológiai riasztórendszer kiépítésének lehetősége. • A Hasznosi duzzasztógát alatti árvízveszély modellvizsgálata. • Vészárapasztó megépítésének vizsgálata • A tározó alatti mederszakasz vízszállító-képességének felülvizsgálata a települések védelmével összhangban. • A Hasznosi-tározó felett megépítendő felső tározó vizsgálata. • A tározó feliszapolódásának, az iszap eltávolításának-, a kotort anyag elhelyezésének kérdése, az üzemvízszintek újra értékelése a vízkivétel változásának tükrében. • A Hasznosi-tározó alatti jobb parti domboldali csúszások vizsgálata • A tározó monitoring rendszerével kapcsolatos vizsgálatok. • A Hasznosi-tározó üzemrendjének beillesztése a Zagyva-Tarna rendszerbe. Árvízi hidrológiai felülvizsgálat A vízgyűjtőn - melynek a Hasznosi-tározó szelvényéhez tartozó nagysága 36,0 km2 - hidrológiai észlelés (a vízfolyásokon vízállás, vízhozam) nem folyik, tehát hidrológiai szempontból az feltáratlannak minősíthető. Az EDINEX Kft. által végzett vizsgálatokban egyrészt rekonstruálásra kerülnek az eddig legjelentősebb - 2005-ös és 2010-es árvízi események, másrészt megállapításra kerültek a vízfolyás különböző szakaszain (Mátrakeresztes, Hasznosi-tározó szelvénye, Zagyva torkolat) érvényes különböző valószínűségű vízhozamok. A vizsgálat külön publikációt érdemel, jelen dolgozatunkban csak az eredményeket közöljük. A tározó tervezésekor az elzárási szelvényben 37 m3/s-ot vettek mértékadó, 0,5 %-os hozamnak. Ezt az értéket a vízfolyás a tározó létesítése óta már három alkalommal múlta felül. 2005-ben a tározóba 130 m3/s-os (!) csúcshozammal érkezett az árhullám, Mátrakeresztesnél pedig a Nagy-völgyi- és Csörgő-patakok összefolyásánál 150 m3/s volt a vízhozam maximuma, ami 90:60 arányban oszlott meg a két patak között. A Hasznosi völgyzárógát szelvényében a dombvidéki tározók tervezésénél mértékadó, 200 éves visszatérési idejű árhullám az „OVF-2001” empirikus módszerrel számítva 55,2 m3/s, a Van Te Chow-Wisnovszky módszerrel viszont 106,2 m3/s-ra adódik. Bármelyik módszert is 3