A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 8. Gombás Károly (ÉDUVIZIG): Árvízkockázati térképek és kockázatkezelési tervjavaslatok a Lajta folyó ármentesített öblözeteire, a CEframe projekt eredményei tapasztalatai - 9. Halász Csilla (ÉMVIZIG): A Hernád folyó folyógazdálkodási koncepció terve - 10. Hoszták Ferenc (FETIVIZIG): A "Beregi árvízvédelmi töltések fejlesztése Vásárosnamény és Lónya között" című projekt végrehajtása, tapasztalatok
A jelenleg érvényben lévő útügyi előírások alapján a koronaburkolat rétegrendje a következő:- 5 cm AC 11 aszfaltburkolat- 20-30 cm FZKA zúzottkő útalap (vastagsága a földmű E2 teherbírásától függ)- 10 cm homokos kavics ágyazat fagyvédő réteg A burkolatot egyoldali (a mentett oldal felé kialakított) eséssel, víztelenítő bordákkal tervezték úgy, hogy a rétegrend alsó szintje a MASZ+1,00 m érték fölött legyen. A töltéskoronán, annak mentett oldali élébe - a szelvény azonosítása érdekében - hektó-, illetve kilométerköveket kell elhelyezni. A töltéskoronán történő illetéktelen közlekedés kizárására minden feljárási helynél (rámpánál) lehajtható „oszlop-sorompót” kell elhelyezni. A fejlesztendő szakaszon, a felülvizsgálat során a vízoldali rézsű védelmi helyzetét is megvizsgálták, szükséges-e hullámverés és jégveszély miatt új hullámtéri erdők telepítése, esetleges műszaki rézsűvédelem kiépítése. Megállapították, hogy a fejlesztendő szakaszon a természetes és meglévő műszaki védelem megfelel a fenti veszélyek elhárítására. A nyilvántartott utak, földutak töltéskeresztezéseinél, illetve a védekezési feladatok ellátásához szükséges felhajtó meglévő rámpák szelvényeiben összesen 29 rámpa építésére, a meglevők új szelvénymérethez igazítására kerül sor, míg 2 helyen a Tiszaadonyi, illetve a Lónyai révjáróhoz vezető út átépítésére kerül sor. A rámpák jellemzően 7 m szélességűek, 1:10 arányú lejtéssel, kőburkolattal készülnek. A rámpáknál a töltéskoronára a töltéstartozékoknál ismertetett típusú sorompót kell elhelyezni. A töltések fejlesztéséhez zömében vízzáró földanyagra van szükség. Ehhez anyagnyerőhelyeket kell nyitni a töltéstől olyan távolságban, mely nem veszélyezteti annak állékonyságát, ugyanakkor kellő közelségben ahhoz, hogy a szállítás ne növelje indokolatlanul a kiviteli költségeket, csökkentse az építéskori környezeti terhelést. A felülvizsgált tervek tartalmazzák az építéshez szükséges anyagnyerő helyek helyszíneit, talajmechanikai feltárását, a rekultiváció módját. A 2009. évi felülvizsgálat során tételesen ellenőrizték a fúrásszelvények alapján a töltésépítéshez felhasználható, az MSZ 15290:99 szabvány előírásainak megfelelően kitermelhető rétegeket, mennyiségeket, optimalizálva a szállítási távolságokat. A felülvizsgálat készítése során az anyagnyerő helyek területét a szakvélemények és egyéb szempontok alapján a korábban elkészített engedélyes terveket több helyen módosítani kellett. A 2007. évi CXXIX. törvény a termőföldről vonatkozó előírásait követve a mentendő humusz meghatározása miatt, valamint a rekultiváció módjának kidolgozására talajvédelmi terv is készült. Az anyagnyerő helyek területe rekul ti válásra kerül, a felület rendezését követően megfelelve a hatósági előírásoknak, és a fenntarthatósági vállalásoknak a mentett oldali anyagnyerőhelyeken a költségtakarékosabb és a beregi tájba hasonlóan beillő gyepesítéssel valósulnak meg. A hullámtéri oldali anyagnyerőhelyeken nem lesz gyepesítés, azokon az áradások következtében vizes élőhelyszerű állapot alakul ki. Szintén a fenntarthatósági feltételeket javítandó, a védendő természeti érékekre, a növény- és állatvilágra való tekintettel felvették a kapcsolatot természetvédelmi szakemberekkel. A töltésoldalakon helyeként található réti iszalag szükséges mennyiségű áttelepítését, madárodúk kihelyezését a tenderterv készítésekor az általuk javasolt módon veszik figyelembe. IV.2.2. Folyószabályozási létesítmények (partbiztosítás) rekonstrukció Folyószabályozási létesítmények rekonstrukciója az árvízvédelmi töltést veszélyesen megközelítő folyókanyarok bevédése. Az érintett árvízvédelmi szakaszon az eddigi jégvédekezések is azt mutatják, hogy a legveszélyesebb, jégtorlódásnak kitett helyek közé 8
