A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 8. Gombás Károly (ÉDUVIZIG): Árvízkockázati térképek és kockázatkezelési tervjavaslatok a Lajta folyó ármentesített öblözeteire, a CEframe projekt eredményei tapasztalatai - 9. Halász Csilla (ÉMVIZIG): A Hernád folyó folyógazdálkodási koncepció terve - 10. Hoszták Ferenc (FETIVIZIG): A "Beregi árvízvédelmi töltések fejlesztése Vásárosnamény és Lónya között" című projekt végrehajtása, tapasztalatok
Másrészt a töltés jelenlegi keresztmetszete sem felel meg a jogszabályi előírásoknak, mivel a korona szélessége az előírt 4,0 m helyett 25.250 m hosszon 3,0 m, 500 m hosszon 3,0 m alatti, míg a kiépített 4.750 m mellett csak 2.000 m hosszon éri el a 4,0 m-t. A rézsű hajlása változó, a vízoldalon általában 1:3, míg a mentett oldalon rövid szakaszokon 1:3-1:4, jellemzően 1:2 padkás kialakítással. Az 1996-ban elkészített fejlesztési tanulmányt megalapozó vizsgálat során, illetve az azóta végzett védvonal altalaj feltárások kimutatták a védvonalak környezetükhöz képest gyengébb, a biztonsági követelményeknek nem megfelelő szakaszait. Számos olyan 50-200 m hosszúságú szakaszt találtak, ahol a gátak altalaj állékonysága veszélyesen lecsökken és ezen belül is jelentős a különösen veszélyes, töltésszakadással fenyegető, sürgősen helyreállítandó szakasz. A védvonal mentén összesen 18 helyszínen mutattak ki veszélyes altalaj problémát. A fejlesztés különleges sajátossága, hogy az ártéri öblözet országhatárral osztott, a gátszakadáskor kitörő vizek mind magyarországi, mind ukrajnai területekre is átterjednek, így a rendszer kiépítése magyar-ukrán határvízi egyezményi kötelezettség is. A védvonal a Tisza jobb part 0+000 tkm szelvényben, Lónya külterületén csatlakozik a Tisza jobb parti ukrajnai töltéséhez. Az ukrán területi fejlesztések már elkészültek, az ottani töltések mind magasságilag, mind keresztmetszetileg megfelelő méretűek, csak a pályázott magyarországi szakasz kiépítettsége nem felel meg a jogszabályi és a műszaki szükségszerűségből adódó kiépítési méretnek. Fontos körülmény a védvonal hullámverés és jég elleni védelme, amit a védvonal mellett a hullámtéri oldalon telepített véderdő, illetve természetes fás szárú növénytakaró biztosíthat. A védmű felülvizsgálatok során a véderdők helyzetét is vizsgálta a bizottság, megállapította, hogy a teljes hossz mentén, így hullámverés- és jégtorlódás veszélyes helyeken hazai és nemes nyár összetételű, jó fejlődésű fiatalos és beállt véderdő, illetve természetes erdő található. Az árvízvédelmi töltést három helyen közelíti meg veszélyesen a Tisza 668,60-667,30; a 652,30-649,70; a 644,00-642,60 folyókilométer szelvényekben, ahol a vízhozam és jég biztonságos levezetése, az árvízvédelmi töltések további veszélyes megközelítése, alámosásának elkerülése érdekében a kanyarok stabilizálásának szükségessége merül fel. A Lónyai révkörüli (649,70-651,30 fkm) partbiztosítás a ponton fölött eltűnt, a vízmérce alatti szakaszán pedig mintegy 120 m hosszban 650,57-650,45 fkm között becsúszott a mű. A partbiztosítással szemben túlfejlődött lapály alakult ki, amely leszűkíti a medret a 650,20-650,40 fkm között. Többi részén viszonylag ép bár kissé kopott és az alsó végén a 650 fkm alatt rövid szakaszon széttöredezett, de a part vonalazása egyenletes. A 650,70 fkm szelvényben pontonhíd, a 650,77 fkm-nél köteles komp üzemel. A kanyar túlfejlődése az árvízvédelmi töltés állékonyságát veszélyezteti. A Szalókai partbiztosítás (642,55-644,00 fkm) környezetében az 1960-as évek előtt két esetben jégtorlasz keletkezett, ami 2,0-2,5 m vízszintemelkedést idézett elő. Azóta kisebb jégtorlódások fordulnak elő. A magyar szakaszon, a jobb parton bedőlt fák, enyhe becsúszások és nagy szélesség jellemzi a folyót. A 643,13-642,77 fkm szelvények között a partbiztosítás szakaszosan tönkrement, becsúszott. A meder jelentősen leszűkült, az áramlás a jobb part alá szorult. A felgyorsult áramlás jelentősen kimélyítette a medret („0” víz alatt 10 m-es mélység). A partbiztosítás szakaszosan becsúszott a kimélyült mederbe, a védelem nélkül maradt szakaszokon parthátrálás kezdődött, ami az árvízvédelmi töltés állékonyságát veszélyezteti. A Tiszaadonyi (667,30-668,60 fkm) partbiztosítás az árvízvédelmi töltés védelmére szakaszosan, 1924, 1939, 1957-59 és 1967-ben épült. A felső végén 350 m hosszban 4
