A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 8. Gombás Károly (ÉDUVIZIG): Árvízkockázati térképek és kockázatkezelési tervjavaslatok a Lajta folyó ármentesített öblözeteire, a CEframe projekt eredményei tapasztalatai - 9. Halász Csilla (ÉMVIZIG): A Hernád folyó folyógazdálkodási koncepció terve - 10. Hoszták Ferenc (FETIVIZIG): A "Beregi árvízvédelmi töltések fejlesztése Vásárosnamény és Lónya között" című projekt végrehajtása, tapasztalatok
vezetőmű és bekötőgátak építésével kellett a megfelelő vonalazást kialakítani és a töltés közelében lévő 23 méteres mélységet megszüntetni, ahol 1953 februárjában (38 VO szelvénynél) a töltés lábától 3,0 m-re, 35,0 m hosszban 6,0 m-es függőleges falu becsúszás keletkezett. Helyreállítása két sor cölöp közé rőzsepokrócra épített rakatos rőzseművel történt. A rőzsepokrócra a meder mélypontjáig 0,30 m vastag kőszórás került. Ugyanezen a helyen 1979-ben kisebb mértékben a csúszás újra bekövetkezett. Helyreállítása lábazati kőhányással, sifira beépítésével és kőterítés készítésével történt. A töltés mögött holt meder van. Felső és alsó részén egyenletes, de a középen a 667,90-668,10 fkm között több helyen összesen 100 m hosszban becsúszott a kőmű. A kanyar túlfejlődése veszélyezteti az árvízvédelmi töltés állékonyságát. A védvonal elengedhetetlen része a védelmi infrastruktúra, amelynek részét képezik az információk továbbítása, kezelése, feldolgozása, a monitoring rendszer, továbbá a védelmi épületek (őrházak, védelmi központ, védelmi raktárak), melyek fejlesztése elkerülhetetlenné vált. III.2. Védekezési tapasztalatok Az árvízvédelmi szakaszt az elmúlt 60 évben hét nagyméretű árvízi terhelés érte (1947-48, 1970, 1974, 1978-79, 1998, 2000, 2001), amikből az eddigi legnagyobb 2001-ben volt, (LNV) 943 cm-es vásárosnaményi tetőzéssel. Ez a tetőző érték azonban még alatta maradt a már hivatkozott jogszabályban megállapított értéknek, ami a vásárosnaményi mértékadó vízmércére vetítve (MASZ) 985 cm. A 42 cm-es eltérésnek nagy a jelentősége, hiszen az 1998-as és 2001-es árvizeknél a Vásárosnamény feletti szakaszon, Tarpa, Tivadar térségében - akkor még az a szakasz nem volt kiépítve, és a legveszélyeztetettebb volt - a tivadari vízmércénél mérve 58 cm volt a különbség. Míg ott 1998-ban a tivadari buzgárt kivéve nem volt kritikus árvízi jelenség, addig a többlet terhelés hatására 2001-ben 18 helyen alakult ki a mentett oldali rézsű suvadása, amiből két helyen gátszakadás is bekövetkezett. Azokon a szakaszokon viszont, ahol addigra már megvalósult a jogszabályban előírt fejlesztés, nem volt veszélyes jelenség. 1. táblázat: Maximális vízszintek meghatározása töltésszakadások nélküli, modellezett árhullámra vízmérce távolság a torkolattól „0” pont magassága 2001. évi max. H LNV MÁSZ Maximális vízszintek a töltésszakadások nélküli árhullámra helyreállított árhullám a töltésszakadáson kifolyó vízmenny. alapján modell, árhullám az ukrán mellékfolyók vízhozam idősorai alapján modell, árhullám az ukrán vízgyűjtőre lehullott csap. alapján 1D modell T.becs-Tiszadob 1D modell Rahó-Tiszadob csap.lefoly. mod. + ID mod. Rahó-Tiszadob fkm m Bf cm cm m Bf cm m Bf cm m Bf cm m Bf cm Tiszabecs 744.3 114.32 736 736 120.96 662 122.75 843 122.62 830 121.66 734 Tivadar 705.7 105.48 1014 1014 114.69 929 116.63 1123 116.56 1116 116.08 1068 Vásárosnamény 684.5 101.98 941 941 111.83 985 112.09 1011 111.96 998 112.02 1004 Záhony 627.8 98.14 752 752 106.17 796 106.38 824 106.27 813 106.50 836 Dombrád 593.1 94.06 818 890 102.62 856 102.74 868 102.66 860 102.87 881 Tiszabercel 569.0 91.36 826 879 100.30 894 100.05 869 99.97 861 100.18 882 Tokaj 543.1 89.34 847 928 98.49 916 98.15 881 98.12 878 98.38 904 5
