A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Csohány Péter (ÉMVIZIG): Közfoglalkoztatás 2012 évben az ÉMVIZIG ár-és belvízvédelmi létesítményein - 4. Dajka István (FETIVIZIG): A Felső-Tisza árvízvédelmi helyzete az új mértékadó árvízszintek tükrében
A közös árvízvédelmi fejlesztési program elemei: 1. Árvízvédelmi töltésfejlesztések (3. ábra) Magyar oldalon 136,4 km, ukrán oldalon 164,7 km árvízvédelmi töltés fejlesztése szerepel a programban. A fejlesztések során a töltéskorona magassága az új mértékadó árvízszint + 1 m, a töltéskorona szélessége 4 m, a töltések rézsűhajlása 1:3. A töltésfejlesztésekkel együtt a nagyvízi mederben több helyen sor kerül az árvízi lefolyási viszonyok javítására, a töltésekben található műtárgyak átépítésére és eseti lokális beavatkozásokra. Magyar oldalon a Tisza jobb- és bal parti töltéseinek, továbbá a becsatlakozó Batár patak és Túr folyó torkolati szakaszainak töltés fejlesztését tartalmazza a magyar - ukrán országhatár és Vásárosnamény között. Ukrán oldalon a program része a Tisza jobb parti töltés fejlesztése Mezővári-Badaló között, a Tisza Tiszaújlak-Királyháza közötti töltésfejlesztések befejezése, a Túr ukrán oldali jobb parti töltés fejlesztése, az Új és az Öreg-Batár töltésfejlesztése, a Szipa- Csaronda, Csaronda-Tisza, Csaronda-Latorca töltéseinek fejlesztése, a Felső- és Alsó-Szernye töltéseinek fejlesztése. 2. Árapasztó tározók kialakítása Magyar oldalon a Beregi komplex árapasztás és ártér revitalizációs fejlesztés megvalósítása, a Felső-Túri és Alsó-Túri árapasztó tározók, a Tisza-Szamos-Túrközi árapasztó tározó rendszer és ártér revitalizáció 150-180 millió nf össztérfogattal. Ukrán oldalon a Tisza Huszt térségi árapasztó tározó kialakítása, a Mezővári árapasztó tározó megépítése, a Tiszaújlak-Tiszabökény árapasztó tározó építés befejezése, a Borzsa Salánk-Oroszi árapasztó tározó kialakítása, a Borzsa Salánk- Oroszi árapasztó tározó kialakítása. 3. A felső-tiszai monitoring rendszer közös fejlesztése A program előirányozza a 2003-ban létrehozott (azóta tovább bővített) felső-tiszai magyar-ukrán közös vízrajzi és hidrometeorológiai távmérő rendszer továbbfejlesztését, amely a FETIVIZIG-en alkalmazott több árvízi előrejelző modellhez szolgáltatja a vízrajzi és időjárási mérési adatokat. A jól kiépített és megbízhatóan működő magyar-ukrán közös monitoring rendszer alapvető jelentőségű a Felső-Tiszára jellemző rövid árvízi összegyűlekezés és levonulási idők miatt. A közös monitoring rendszer továbbfejlesztését indokolja az épülő árapasztó tározók üzemirányítási rendszerének kiszolgálása is. Az állomások számának kibővítése mellett egy új meteorológiai radar építése is elő van irányozva. Az időközben elavidt, a Tisza nehézfém szennyezettségét figyelő técsői vízminőségi monitoring állomás üzembe helyezése is szerepel a programban. 4 4. Egyéb árvízkár megelőző intézkedések