A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Csohány Péter (ÉMVIZIG): Közfoglalkoztatás 2012 évben az ÉMVIZIG ár-és belvízvédelmi létesítményein - 4. Dajka István (FETIVIZIG): A Felső-Tisza árvízvédelmi helyzete az új mértékadó árvízszintek tükrében
Tivadari híd megemelése, nagyvízi mederrendezéssel, árvízlokalizációs tervek megújítása, összehangolása. A projekt elemek becsült összköltsége nettó 570 millió EUR. A Kormány-meghatalmazotti ülésszakon a magyar Fél tájékoztatást adott a Duna Makroregionális Stratégia céljairól, amelynek kettő, a vízgazdálkodást érintő fejezetében vezető szerepet játszik. Ezért a felek javasolják annak kezdeményezését, hogy a Duna vízgyűjtőjén, a Felső-Tisza térségében a határokon átnyúló árvízvédelmi biztonság megteremtését a Duna Makro-regionális Stratégia keretein belül oldják meg. 6. Árvízlokalizációs tervek korszerűsítése A 2001. évi beregi árvíz bebizonyította, hogy nagyon időszerű az árvízvédelmi lokalizációs tervek korszerűsítése. 2002-ben elkészült az országhatárral osztott Beregi öhlözet egységes lokalizációs terve, amely teljesen újszerű és könnyen használható. A terv a legfrissebb adatokra (legújabb magyar és ukrán térképek, vonalas létesítmények adatai, stb.) épül, a kitört víz terülését 2D hidrodinamikai döntési modellel szimulálja, figyelembe veszi a korábbi (1948, 2001) árvízlokalizáció tapasztalatait, papír alapon és számítógépen futtatható változatban is elkészült, és egységesen alkalmazható a beregi öblözet mind az ukrán, mind a magyar részére. A beregi lokalizációs terv alapvetően két részből áll: A nyilvántartási rész tartalmazza a lokalizációs vonalak műszaki adatait (hossz- és keresztszelvények, műtárgyak), és az öblözet digitális vektorgrafikus térképét. Ezeket geodéziai mérésekkel határozták meg, így azok az aktuális állapotnak felelnek meg. A műveleti terv magában foglalja a lehetséges árvízi elöntések folyamatának leírását, a lokalizációs vonalakon megvalósítható műszaki beavatkozások módját, a települések bevédésének lehetőségeit, a településenkénti beavatkozások műszaki jellemzőit (kiépítési magasságok és hosszak, nyomvonalak). A műveleti tervben a fővédvonal 7 szakadási zónájában összesen 16 mértékadónak tekinthető, előre felvett szakadási-elöntési forgatókönyv került definiálásra. A műveleti terv részletesen tartalmazza az egyes forgatókönyvekhez (feltételezett töltés-szakadásokhoz) tartozó elöntési folyamat leírását, a térségi és a településenkénti lokalizáció javasolt módját, és az elöntéssel érintett települések listáját. Az egyes lokalizációs javaslatok részletesen megadják a településenkénti védelmi nyomvonal változatokat, a lokalizációs töltések kiépítési magasságát (30 cm-es biztonsági tartalékot feltételezve), és a megépítéshez rendelkezésre álló időt. Ezzel egy tényleges lokalizáció esetén szinte azonnali döntési javaslatok hozhatók, gyorsan kiépíthetők az ideiglenes védvonalak, hatékonyan csökkenthetők az árvízi elöntéssel keletkező károk. A legnagyobb veszélyben a folyó menti települések vannak. Ha a gátszakadásra közvetlen közelükben vagy a településen kerül sor bevédésükre nincs semmi esély, feladat az azonnali kimenekítés. Az árvízi öblözet mély vonalában fekvő településeknek nagy a veszélyeztetettség gyakorisága, e települések többsége csak körtöltésekkel védhetők be. Három település árvízelöntés által nem vagy alig van veszélyeztetve.
