A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Dankó Erika(Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Tisza-vidéki Kirendeltsége): Geotermális viszonyok a Közép-Tisza-vidéken
A krétában folytatódott az üledékes képződés homokkövekkel és márgákkal. Azonban ebben az időszakban megjelennek a fúrásokban a magmás tevékenység nyomai is, erre kiváló példa az Öcsöd-3 kutatófúrás kalciteres bazaltja. A Szolnok-Ebes vonalat követi az alföldi flis vonulat, amely az ausztriai orogén mozgást követően képződött a késő-kréta folyamán. (Kőrössy L. 1956, 1959). A fent említett kőzetek jó indexei lehetnek annak a lemez tektonikai jelenségnek, amelynek során az Alföld a mai területére került. A miocénben az egész Alföld távol képződött képződményei összeforrtak és innentől kezdve már egységként viselkedtek. Oligocén képződmények csak az Alföld északi részén mutathatók ki. Az alsó miocénben még szárazulat volt a terület, de a középső miocéntől kezdve elkezdődött a vidék süllyedése, és a tengerelöntés. Ekkor konglomerátumok, homokos üledékek és tarka agyagok keletkeztek. Ebből az időszakból származó üledéket szűrőz be a Közép-Tisza vidék ma is üzemelő 2311,5 m-es hévízkútja. (1. számú táblázat) Cserkeszőlői 2311,5 m-es hévízkút vízminőségi paraméterei 1943. évi vízvizsgálat 2010. évi OSAP 1375 adatlap Na (mg/1) 4927,44 638 Ca (mg/1) 173,9 13 Cl (mg/1) 7487,75 175 Mg (mg/1) 22,43 0,68 HC03 (mg/1) 1121,68 1256,6 SO4 (mg/1) 24,5 25 J (mg/1) 2,065 0,5 Br (mg/1) 22,9 0,993 F (mg/1) 9,428 2,46 Összes oldott anyag tartalom (mg/1) 14443,6 2197 1. számú táblázat A táblázatból jól látszik, hogy a készítés utáni vízkémiai vizsgálat paraméterei jelentősen eltérnek a 2010. évi adatoktól. A kútból kifolyó víz „tágulásának” a pontos okát nem ismerjük, de feltételezhető, hogy valamilyen kútműszaki okból, felsőbb rétegből történő beáramlással keveredik a kút eredetileg szűrőzött réteg vize. 4
