A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Dankó Erika(Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Tisza-vidéki Kirendeltsége): Geotermális viszonyok a Közép-Tisza-vidéken
Területfejlődés az alsó-pannóniai korszakban A Pannon-medence a késő-miocén és a pliocén korban sajátos, a környező területekhez képest eltérő, és csak itt jellemző fejlődésen ment át, ami arra késztette a kutatókat, hogy az egyetemes nevezéktant elhagyva a középső-Parathetis üledékképződését, vagyis a Pannonbeltó üledékképződését felölelő korszakot pannóniai korszaknak nevezzék el. A pannon mintegy 11-12 millió évvel ezelőtt kezdődött és kb. 4-4,2 millió évvel ezelőtt ért véget. A korszak transzregresszióval indult. A területünkön az alsó-pannon időszakban a beltenger általános mélysége kb. 150-250 m 1 ehetett.(Barta F. 1971) A korszak elején lassan indult be a medencesüllyedés, durvább szemű üledékek keletkeztek, majd a folyamat felgyorsult, és a mélyebb részeken finomszemű üledékek rakódtak le. (Kőrössy L. in Alföld negyedidőszak földtana 1985). A transzregresszió nem volt időben egységes, ezért az üledékképződésben területi különbségeket tapasztalhatunk. A korszakban már megjelentek a környező kiemelkedő hegyek felől azok az ősfolyók, amelyek később, a hordalékaikat lerakva, torkolati deltákat képeztek. így a Pannon-tengert folyamatosan töltötték fel, valamint vizét édesvízzel hígították. Ez a folyamat sem volt időben egységes, hiszen a deltafrontok folyamatosan fejlődtek, és haladtak előre a medence felé. Eközben a belső területek folyamatosan süllyedtek. Nagyobb mértékű süllyedés volt a Jászság és a Tisza-völgy környékén, míg a Duna-Tisza köze általában csak 200-1000 m-t süllyedt. (Kőrössy L. in Alföld negyedidőszak földtana, 1985) Az alsó-pannonban folytatódik a váltakozó tavi és hol kevésbé, hol erőteljesebb folyóvízi beáramlással a sós vizű Pannon-beltó kiédesítése. Az üledékminták vizsgálatával megállapították, hogy köztük sok a turbidit, feljebb a lamináris áramlás üledékei a gyakoriak, ami utal a folyóvízi beáramlásra és a sekélytavi üledékképződésre. A Közép-Tisza-vidéken 2 körzet nyomozható, ahol vastag homokrétegek alakultak ki. (Beregi L., Barabás I, 1983). Az egyik Tiszafüred felől Tiszanána és Kunhegyes között nyúlik be a területre, a másik pedig ezzel párhuzamosan Mezőtúr Kunszentmárton irányában nyomozható. Az alsó-pannon korú rétegekben szűrőzött kutak vízkémiai vizsgálataiból jól látszik, hogy az e korban lerakodott homokrétegekben tárolt víz tengeri eredetű. Erre nagyon jó példa a szolnoki Damjanich uszoda valamint a MÁV állomás kútja, ahol a kitermelt víz összes oldott anyagtartalma meghaladja a 11000 mg/1 értéket valamint a Na a 3000 mg/1 értéket. A hegylábhoz közel Jászberény térségében viszont már látszik a frissvíz utánpótlás, így a 5
