A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 2. Barabás Imre - Bunász Nikoletta - Tóth Tamás (KÖTIVIZIG): Szolnok és környéke aljzatának pliocén és pleisztocén kori fejlődéstörténete
aljzat földtani-vízföldtani-ősvízrajzi adottságait, eseményeit dolgozatba foglaljuk össze. Történetünk lényegében a felső-pannon elejétől, kb. 9 millió évvel ezelőttről kezdődik, de a feldolgozás módja elsősorban a pleisztocéntől (jégkorszaktól) számít igazán különlegesnek, mert most kíséreltük meg először az egykori események süllyedési fázisonkénti bemutatását. Ez a módszer csoportunk saját találmánya, és 30 évnyi kísérletezés után vált alkalmazhatóvá. Kutatási eredményeink rövid bemutatása előtt még meg kell említeni azt is, hogy Szolnok és környékének mintaterületté választása a felszíni vízgazdálkodással foglalkozók számára is hasznossá vált, hiszen a Tisza és a Zagyva folyók elmúlt néhány ezres éves irányváltásai kiválóan magyarázhatók az évmilliókkal ezelőtti geológiai eseményekkel. Felső-pannon képződmények Szolnok város és környékének térszínsüllyedése már az alsó-pannon vége felé megkezdődött, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az a 120-150 méter vastag, közép és durvaszemcsés, néhol kavicsbetelepüléses vízadó szint, mely egy kisebb agyagréteget követően a felsőpannon összlet fekvőjét alkotja. Ez az átmeneti szinttáj feltétlenül említést érdemel, és nem csak azért, mert több kiváló termálkút ezt termelteti, hanem azért is, mert talán a legjobb minőségű gyógyvíz ebből nyerhető ki a térségben. Az alföldi medenceterület tehát már amúgy is megkezdte a süllyedő mozgását, amikor kb. 9 millió évvel ezelőtt a rodáni tektonikai fázis hatására ez a folyamat tovább erősödött. A jelentős térszíneltolódás hatására a peremek felől érkező folyók hordalékszállító képessége jelentősen megnövekedett, a hatalmas folyódelták pedig jelentős vastagságú homokrétegeket hoztak létre a már egyre jobban kiédesedő vizű beltóban. Az ekkor létrejövő kb. 115 méter vastag üledéksor a felső-pannon alsó-tagozatába tartozik, a benne tárolt 2300-2700 mg/l-es összes oldott anyag tartalmú termálvíz pedig csak az aljzat második legjobb minőségű gyógyvizének számít, az előző erős vízkövesedési hajlama nélkül. A pannon középső-tagozatában szintén jelentős vízadó homokrétegek alakultak ki, ezek gazdasági jelentősége viszont eddig lényegesen kisebb volt az előzőeknél, nem meglepő tehát, hogy Szolnokon csak a legutóbbi 20-22 évben telepítettek rájuk egy-egy kutat. Itt már jelentősebb gyógyhatásról nem lehet beszélni, a kitermelt vizet - igaz, kényszerűségből - inkább ivóvízként hasznosítják (lásd: Ipari-park, Ispán körút). A középső-tagozat fiatalabb részén, az un. oszcillációs szintben már a DNy felől érkező ős- Duna a területfeltöltő főfolyó, melynek hordaléka a város közepén-nyugati szélén komoly gazdasági jelentőségű lehet, átlépve a Tisza vonalán kelet felé viszont gyorsan kifinomodik, kiékelődik, helyét agyag, kőzetliszt veszi át. Ez annak köszönhető, hogy a felső-pannon
