A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 2. Barabás Imre - Bunász Nikoletta - Tóth Tamás (KÖTIVIZIG): Szolnok és környéke aljzatának pliocén és pleisztocén kori fejlődéstörténete

Szolnok és környéke ősvízraizának fejlődéstörténete a felső-pannontól napjainkig

Az 1890-es évek elejéig Szolnok város és környékének aljzata tökéletesen ismeretlen volt mindenki számára, ezért amikor felvetődött az első ivóvizes kút elkészíttetésének gondolata, a képviselőtestület küldötteinek Szeged-Hódmezővásárhely térségébe kellett utaznia tapasztalatcserére.

Ennek az útnak a jelentős része persze az akkor létező mélyfúró technikák és kivitelezési szerződéskötések tanulmányozásával telt, de más Közép-Tisza vidéki városokhoz hasonlatosan a küldöttek azt is megkísérelték megtudni, hogy a földtani adottságok milyen mély kút rendelését teszik lehetővé számukra.

Szolnokhoz a törökszentmiklósi főtéri artézi kút esett a legközelebb, tehát a saját első kút mélységét erre alapozva állapították meg 270-280 m-ben.

Az 1893 végén elkészült kút lényegében beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de hozama az 1895-ben elkészült Eötvös-téri kúttal együtt is kevésnek bizonyult az igényekhez képest, ezért döntés született a Tisza folyóra alapozott felszíni vízmű megépítéséről.

A későbbiekben fúrt 250-325 m-es kutak mind gyenge hozameredménnyel rendelkeztek, megerősítve azt a tényt, hogy jó döntés volt a felszíni vízmű kiépítése.

Az 1920-as évek közepén -az akkor épülő Tisza-szálló termálvíz ellátása céljából- nagy mélységig hatoló kutatófúrásba is belefogott a város vezetése, de a kivitelező hosszú küszködése miatt úgy tűnt, hogy melegvizet sem túl egyszerű feltárni errefelé.

Aztán az 1950-es években jelentős szénhidrogén kutatás indult be a város DNy-i majd keleti szélén, a geológusok pedig végre nagy tömegű és területi kiterjedésű adatsorhoz jutottak úgy az ivóvizes mind a termálvizes tárolókról.

Az elmúlt 10-11 évben Szolnok város különböző részkörzeteiben hat termálkutat készítettek el, melynek legfontosabb építési döntéseibe (csőszerkezet kialakítása, szűrőzési mélységközök meghatározása, stb.) - mint a terület vízföldtanát legjobban ismerőket - az igazgatóság geológusait is bevonták.

Az egyes munkahelyek látogatása során különleges figyelmet fordítottunk a furadékmintákra, ezek anyagára, színére, a látottakat összevetettük a geofizikai szelvényekkel, így fontos következtetések levonására nyílt alkalmunk az évmilliókkal ezelőtti ősvízrajzi eseményekkel kapcsolatban.

Mivel hasonló adatgyűjtő munkát már 1978 óta végeztünk a város közkútépítési programjához kapcsolódva is, napjainkra elegendő adat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy az