A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 1. Bucsi Szabó László - Gyenes Gáborné (Háromkő Földtani és Geofizikai Kutató BT.) - Tóth Gyula (Geokomplex Kft.): Miskolc Avas Északi terület - Geofizikai mérések - geotechnikai jellegű következtetések
A Vesz és sokelektródás mérés esetén a fajlagos ellenállások számított értékeiből következtetünk a kőzetek típusára, az ellenállás változások alapján határozzuk meg a földtani felépítést, meghatározzuk a szerkezeti változásokat. Az inverziós kiértékelés után kapott valódi ellenállás és mélység érték-párokat használtuk fel a hagyományos geoelektromos - földtani szelvények szerkesztéséhez. A rétegeket megpróbáltuk földtani formációk szerint csoportosítani (2. ábra). A 2. ábrán jól megfigyelhető milyen változatos rétegsor építi fel az Avasi pincesor ezen szakaszát. Az 1.-7. mérési pontok között a felszín közelben nagyobb fajlagos ellenállással rendelkező törmelékes kőzetek és feltöltés van, a 8.-11. pontok között viszont kis ellenállású réteg van átlag 2-5 m vastag, ami természetes körülmények esetén agyagos, bentonitos kőzetet jelent. Jelen esetben számolnunk kell az esetleges felszíni szennyezésekkel. Ebben az esetben a csurgalék- vízzel átitatott kőzet ellenállása nagyon kicsire csökken. Ez a kis ellenállású agyagosabb réteg a szelvény elején is megtalálható, második rétegként. A vízmű közelében a törmelékes réteg alatt homokos zóna figyelhető meg. A 2.-7. pontok között harmadik rétegként homokkő, homok jelenik meg, aminek az átlag vastagsága 4-5 m. Ez alatt a szelvény nyugati végén a bentonitos, bontott tufás kőzetek dominálnak, nagyobb vastagságban, a 3.-7. pontok között egy andezitogén osztóréteg betelepüléssel. A 7.-10. mérési pontok között 10-20 m mélyen homokosabb zóna figyelhető meg. Legalsó rétegként nagyobb ellenállással rendelkező homokköves, helyenként kavicsos-homokos réteg települ. A 466. számú ház környezetében mélyebben egy vető részt jelöltünk. Ez nem igazi vető, csak egy diszlokációs - csúszási zóna. Az ellenállás értékek nagy kontrasztot mutatnak, egy nagyságrendi váltás következett be. Látható, hogy a szelvény keleti végén levő kis ellenállású réteg (bentonit) a 10. pontnál mélyebbre került, elmozdulás figyelhető meg a rétegsorban. A kis ellenállású réteg alatt kavicsos homokkő van. Ez a vető zóna a külső (város felé eső) szelvényen is követhető. NAGYAVAS Felső sor l.b K. +-o-5-10-15-20-25-30-35-40 5 JELMAGYARÁZAT V VESZ. mérésipont száma , helye fajlagos ellenállási ohmm ) Földtani zavar, rogy ás TIö I homokkő, homok _ffll h. apró kavicsos x _ I bentonitos _ÜLI bontott tufa j§i I homok, kötött I I vastagpados tufa —LL homokkő jellegű boc L h.kő alján kavicsos TTö I homokkő, andezitogén —sssA a pról<a vicsos I homok, laza —h. agyagos agyag, tufgén agyag, benion itos, esetleg szennyezés tetején kösz & ás 2. ábra A sokelektródás ellenállásmérés eredményül színezett elektromos ellenállás szelvényt kapunk, amely - a környezet geológiai adottságainak vázlatos ismeretében - jól értelmezhető.
