A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 1. Bucsi Szabó László - Gyenes Gáborné (Háromkő Földtani és Geofizikai Kutató BT.) - Tóth Gyula (Geokomplex Kft.): Miskolc Avas Északi terület - Geofizikai mérések - geotechnikai jellegű következtetések
A sokelektródás szelvény színskáláját tekintve a következőket mondhatjuk. A rossz vízvezető, vízzáró agyagos, esetleg bentonitos részeket kék színnel ábrázoltuk. A zöldes színekkel láthatóak a bontott, helyenként agyagos tufás részek. A sárga szín általában a homokos, törmelékes - repedezett tufás, homokköves kőzeteket, részeket jelölik, míg a narancssárga szín a tömörebb, vastagpados tufás esetleg kavicsos kőzeteknek felelnek meg. A sötétebb piros, barna szín jelöli a homokköves, aprókavicsos részeket, ezek általában mélyebben települnek. Ezen kívül bordós-lilás színnel jelenik meg a közbetelepült homokköves - andezitogén, aprókavicsos réteg. A következő 3. ábrán a Felső sorban készült egyik szelvényt tekinthetjük meg. Jól látható, hogy a felszín közelben és alatta kb. 6 méteres mélységig inkább az alacsony ellenállással rendelkező kőzetek a jellemzőek, majd mélyebben a homokos, homokköves részek dominálnak, kivéve a szelvény középső részét, ahol agyagosabb, bontott tufás az ősziét. 3. ábra A georadar mérés eredményei A kőzetekben a radarjel terjedése a közeg elektromos tulajdonságaitól (dielektromos állandó, vezetőképesség), valamint a kibocsátott jel frekvenciájától függ. A visszavert jel amplitúdója a határfelület két oldalán települő kőzetfajta dielektromos állandójának kontrasztjától függ. Ezeket a kontrasztokat követve fedezhetjük fel a réteghatárokat, illetve a földben, kőzetben található objektumokat, rendellenességeket. A levegő dielektromos állandója 1, a talajoké 5-15, ezért száraz talajban az üregek felismerhetők. A szabályos üregnek hiperbola a jel-alakja. Megpróbáltuk ezeket a hiperbolákat beazonosítani, az ábrákon színessel kijelöltük az anomális részeket, mint például a következő 4. ábrán. A radar szelvény mélység és távolság beosztása is méterben van, tehát az anomális részek mélysége valódi mélységet jelölnek. A felszínhez közeli részeken vastagabb a laza anyagú feltöltés ez okozza átlag 60 cm -es mélységig a hullámzó anomális részt. Jól látható, hogy a felszíntől számított 2-5 méteres mélységben több markáns hiperbola jel van, ami azt jelenti, hogy ezen a mélységszinten, több helyen üregesedés, pince gyanús hely van. Ezen a területrészen érdemes további vizsgálatokat készíteni, mivel a hiperbolajelek sokasága arra utal, hogy több üreg is lehet egymás mellett és alatt, vagy elágazó pince lehet a föld alatt. Piros vonallal jelöltük a radar szelvény végén azt a részt, ahol megváltozik a földtani felépítés, változó hullámú képet kaptunk, nagy kiterjedésben.
