A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 16. Osvai Katalin (Nemzeti Környezetügyi Intézet): "...jövőmet a vízmesteri pályán óhajtom megállapítani." A vízmesterképzés története a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár forrásainak tükrében - 17. Simonkay Márton (ELTE): Vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen - a Rábaszabályozó Társulat első évtizede (1873-1883.)

polémia állt fenn emellett a sokak megélhetését jelentő vízimalmok kérdésében - amelyek gátjai szűkítették a medret, így feltartották a hordalékot és újabb kiöntéseket idéztek elő, néhol pedig részben el is mocsarasították a medret.14 Később pedig a vízrendezéshez kapcsolódó kisajátítások és a meder vonalvezetése miatt került sor összetűzésekre: 1846-ban például Kapi falu határában a Sopron vármegyebeliek lerombolták a Rábca gátját, ami verekedésbe torkollott a Győr vármegyéhez tartozó Kapi-beliekkel.15

A szabadságharc leverése utáni évtizedben, 1859-ben alakult meg Veszprém, Vas és Zala megye érdekeltjeinek részvételével a Marcalvölgyi Vízitársulat a folyócska Marcaltő feletti szakaszának szabályozására.16 Ez a Győr vármegyei érdekelteket is cselekvésre késztette, nehogy a munkálatokból való kimaradás az eddigieknél rosszabb helyzetbe hozza őket; emellett felismerték, hogy a Marcal-szabályozás sikeréhez elengedhetetlen a Rába mederrendezése, amelynek árvizei a töltésekkel megerősített Marcalba is átfolyhatnak.17 Ezt a gondolatot a Helytartótanács is támogatta,18 így 1864-ben a Rába-völgyi királyi biztos, Batthyány Géza gróf vezetésével választmány kiküldésére került sor, hogy előkészítsék a Rábaszabályozó Társulat megalakulását.19

A kiegyezés helyreállította a vármegyei önkormányzatiságot: Sopron vármegye ezután létrehozott a területéhez tartozó Rábaközben egy védgátpénztárat, holdankénti 1 illetve 2 krajcár befizetésével, az alsó-rábaközi járás főszolgabírájának vezetésével.20 Hasonlóképpen jöttek létre az árvédekezés biztosítására az Alsó-Rába menti megyékben a Rábabizottságok, Győr vármegyében később pedig a Tóközi Védgáttársulat21 - Sopron vármegyében 1870 és 1889 között működött, kezdetben a már említett Batthyány Géza gróf vezetésével, aki több faluban (Egyed, Sobor, Rábaszentandrás) is birtokolt.22 A Rába-kérdés nagyobb volumenű rendezésére Győr vármegye 1868-ban kormánybiztos kiküldését kérte a közmunka- és

megegyeznek, 1863-ban és 1865-ben ismét vitákra kerül sor. Károlyi Z. 1973, 187.; Sárközi 1968, 17.; Szalacsy 1896,6-10.

14 Dóka 1977-78, 347.; Károlyi Z. 1973, 186. 1786-ban lebontásuk például szóba sem jött a helyi tiltakozás miatt. Dóka 1976, 57.

15 Dóka 1977-78, 375.

16 Dóka Klára: Adalékok a Rábaszabályozó Társulat történetéhez. (1873-1948) I. Soproni Szemle 34 (1980:1.) 17-28. 18.; Károlyi Z. 1973, 187.; Meiszner 1888, 8.; Újltázy 1873, 231.

17 1863-as és 1864-es tanácskozások, érdekeltségi gyűlések: Zsebkönyv 1888, 8-9.; Szalacsy 1896, 9.

18 Károlyi Z. 1973, 186.

19 Károlyi Z. 1973, 186.; Pájer 1990, 46.; Szalacsy 1896, 9.

20 Pájer 1990, 13-14.

21 Győri Egyházmegyei Levéltár II. (Győri káptalan levéltára) 1. tétel (A győri káptalan magánlevéltára), 1872, számozás nélkül, febr. 22. (a továbbiakban II. 1/1872/sz. n. (febr. 22.); Károlyi Z. 1973, 201.; Pájer 1990, 42.; Pogonyi György: A társulatok. In: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége. Szerk. Kenessey Béla. Bp. 1931. 20-98.; Sárközi 1968, 28.

22 Pájer 1990, 15. (Pájer Imre a soproni Rábabizottság teljes iratanyagát - Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára IX. 219. Rábabizottság iratai - feldolgozta.)

4/14