A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 16. Osvai Katalin (Nemzeti Környezetügyi Intézet): "...jövőmet a vízmesteri pályán óhajtom megállapítani." A vízmesterképzés története a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár forrásainak tükrében - 17. Simonkay Márton (ELTE): Vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen - a Rábaszabályozó Társulat első évtizede (1873-1883.)
közlekedésügyi minisztertől, amit meg is kaptak, Ürményi József személyében.23 A kormánybiztos egyik első ténykedéseként bizottságot alakított az ártér megállapítására, amelyet először egy vármegyényi területen, 119 ezer hektárban állapítottak meg, az 1853-as árvíz által Nezsidertől Győrig elöntött földeket számítva bele.24 Ürményi kinevezése után nem sokkal, 1870-ben megyénkénti (Győr, Sopron, Moson, Vas) érdekeltségi gyűléseken próbálta egyengetni a szabályozás útját,25 majd 1872-ben egy győri, közös érdekeltségi ülés kimondta, hogy a Fertőt, a Rábcát és a Rábát egyszerre kell szabályozni.26 Az ártéri terület osztályozásának egy részét egy sikertelen pályázat után az érdekeltségből létrejött ideiglenes központi választmány az Esterházy hercegek nagy befolyással bíró zárgondnokságának adta, holdanként 15 krajcárért.27 Miután az érdekeltség 1870-ben Képessy József királyi mérnök és Herrich Károly minisztériumi osztálytanácsos terveit nem fogadta el,28 a minisztérium Szeghő Attilát,29 majd pedig Újházy János királyi főmérnököt küldte ki, aki 1873-ban mutatta be terveit (térképét lásd az 1. mellékletben).30 A nyomtatásban is megjelent tervekben 2 016 791 forint költségre évi 411 491 forint jövedelmet számolt - a Rába egy évi jegesárának önmagában nagyobb károkat okozott, mint a szabályozás összköltsége. Magában foglalta továbbá a vizek rendezését, gazdasági (öntöző)csatorna építésével együtt. Újházy a fő bajt a tizennyolc, szakszerűtlenül épült malomgátban és „a Rábának ezen mostoha, művelt országokban sehol sem található, vad kezelésében”'1 látta, hiszen még két évvel korábban is az árvízkor az Ásvány-árok kijáratát akarták eltömni a helyiek, nem pedig a szomszéd várkeszői malom rőzsegátját lebontani.32 A tervek emellett tartalmazták 27 kanyarulat átvágását, hogy ezáltal a folyó útját megrövidítve csökkenjen a gátakra nehezedő nagy nyomás időtartama.33 1873. november 15-én, 105 581 holddal 13 041-gyel szemben, többségi döntéssel megalakult a Rábaszabályozó Társulat, Magyarország egyik legnagyobb területre kiterjedő 23 Fekete 1947, 147.; Főrendiházi 1905, 37.; Károlyi Z. 1973, 186,; Szalacsy 1896, 10. ; Zsebkönyv 1888, 10-11. 24 Főrendiházi 1905, 38.; Károlyi Z. 1973, 130.; Szalacsy 1896, 12-13.; Zsebkönyv 1888, 11. 25 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára K 198 1. tétel (A társulat igazgatási ügyei); 1881, számozás nélkül, aug. 4. (a továbbiakban 1/1881/sz. n. (aug. 4.)); Dóka 1980, 18.; Sárközi 1968, 29.; Újházy 1873, III. 26 Főrendiházi 1905, 38.; Zsebkönyv 1888, 11. 27 Szalacsy 1896, 13. Hold = katasztrális hold (kh). 1 kli = 0,5755 ha. 28 Fekete 1947, 147.; Főrendiházi 1905, 37.; Károlyi Z. 1973, 188.; Pogonyi 1931, 23.; Újházy 1873, III-IV. 29 GyEL II. 1/1870/ sz. n. (okt. L); Főrendiházi 1905, 38.; Zsebkönyv 1888, 11. 311 Az 1881. év; szeptember hó 24-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója IV Szerk. Szathmáry Károly. Bp., 1882. (a továbbiakban Képviselőházi 1882.) 234.; Szalacsy 1896, 14.; Újházy 1873. 31 Idézi Károlyi Z. 1973, 188. 32 Újházy 1873, 7. 33 Sárközi 1968, 32. 5 / 14
