A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 16. Osvai Katalin (Nemzeti Környezetügyi Intézet): "...jövőmet a vízmesteri pályán óhajtom megállapítani." A vízmesterképzés története a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár forrásainak tükrében - 17. Simonkay Márton (ELTE): Vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen - a Rábaszabályozó Társulat első évtizede (1873-1883.)
Simonkay Márton „Vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen” A Rábaszabályozó Társulat első évtizede (1873-1883) Bevezetés „Ó és új mederben békén Folyjon a bősz Rába, Ártéri birtokosoknak Hagyjon pénzt markába. Ne pör öljünk ő miatta Annyit jövendőre, Rábaszabály ’zás ha jönne Áldó kézzel: Ments meg uram tőle! Nehéz kívánságokat foglalt versébe a győri fűzfapoéta. A vízszabályozás, a környezet eme döntő jelentőségű átalakítása1 2 esetünkben nemcsak az árvizek elleni hatékony védekezést jelentette, hanem a teljes ármentesítést (részben a belvízmentesítést), ezzel pedig új termőföldek művelésbe vonását is. A kiegyezéskor háromszázados intézményes múltra visszatekintő Rába-szabályozás döntő szakaszához ért: a technikai feltételek immár megvoltak a mederrendezéshez, az anyagi és a társadalmi kritériumok pedig éppen ekkor teljesültek. A kortársak által Magyarország első sikeres folyószabályozásának nevezett3 folyamat azonban hiába ért mérföldkőhöz a vidék vízszabályozó társulatának 1873-as megalakításával, az első tíz évben a helyzet mégis összességében romlott - ezt pedig betetőzte az 1883-as győri nagy árvíz. Dolgozatomban - a vonatkozó vízügyi történeti irodalom felhasználása mellett - levéltári és sajtóforrások segítségével szeretném a Rábaszabályozó Társulat első évtizedét bemutatni. Választ keresek arra, milyen céljai voltak ennek az érdekegyesülésnek, hogy „békén Folyjon a bősz Rába”, hogyan alakult a munkálatok anyagi vonzata (hogy az „Ártéri birtokosoknak 1 Dittrich József: Újévi köszöntő. Győri Hírlap 2 (1887: 1.) 7. (jan. 1.) (a továbbiakban GyH) (Részlet, a tűzoltók Szilveszter-estélyén elszavalta D. J.) 2 Az ember természeti és földrajzi kereteken belüli rögzültségéről: Braudel, Fernand: A történelem és a társadalomtudományok. A hosszú időtartam. In. Történelemelmélet II. Szerk. Gyurgyák János - Kisantal Tamás. Bp„ 2006. 1157-1182.1164. 3 Az új Rábcza-meder megnyitási ünnepélye. GyH 14 (1893: 55.) 3-4. (jún. 29.)
